Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Magyar Hamletek - a Felczak-dosszié
Magyar Hamletek - a Felczak-dosszié habilitált, az 1868-as horvát-magyar kiegyezésről szólt, és egy évvel később ugyancsak Wroclawban jelent meg. Felczakot pártatlan hozzáállásáért sokan becsülték. Objektivitásának lényege az volt, hogy ugyan kezdettől fogva szerette Magyarországot és a magyarokat, mindazonáltal kritikus is tudott lenni velük szemben, és képes volt a velük egy államban élő nemzeti kisebbségek vagy nemzeti közösségek prizmáján át is szemlélni a történelmüket. Közép-Európa nemzeteivel foglalkozva nem egyszer hangot adott véleményének, amikor történetírásuk tanulmányozása során nacionalista felhangokkal találkozott, vagy amikor áltudományos marxista megközelítésekbe ütközött komplex és pártatlan vizsgálatot követelő, bonyolult ügyek magyarázatakor. Az elsődleges forrásokat mindennél többre becsülte. „Források nélkül pedig nem lehet történelmet írni” - mondta diákjainak is nemegyszer. Ahogy azt is, hogy a politikusnak tisztában kell lennie a történelemmel. Ehhez wactaw Felczak Magyarország története a múltról és a politizálásról szólva című munkájának borítója azt is hozzátette: csak kikezdhetetlen jellemű és múltú ember vállaljon politikai szerepet. A politizálás bölcs cselekvéssel a teremtő mintaadás művészete. A politikust a legkisebb botlásáért is ki kell zárni a közéletből, mivel nem lehet követendő példakép. Akiket Felczak tanár úr a bizalmába fogadott, azokkal szemben magasra tette a mércét. Tehette. Önmagával szemben támasztotta a legnagyobb elvárást” - írja róla Kovács István.* 125 pauza.krakow.pl/136_2011.pdf (Waclaw Felczak - hősiesség és politika egy történész életében) 125 Kovács István: „Ifjúságom éveit a hazának adtam”. Waclaw Felczak életéről, Magyar Napló, 2014/6 105
