Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)

II. 1988 - Híd az állam és a társadalom közt

II. 1988 - Híd az állam és a társadalom közt

számára. Petr Uhl32 - a csehszlovák Charta 7733 emberi jogi szervezet tagja, akitől megtagadták a kiutazás lehetőségét - Bécsbe küldött levelében fejtette ki, hogy a hatóságok különösen féltek az ilyesfajta kapcsolatoktól, ’mert félnek attól a nemzetközi mozgalomtól, melyet együttműködésünk létrehívhat.’”34

1988 tavaszára tehát a világ, a hidegháborús szuperhatalmi rend, s benne a már a kezdetek kezdetén - gyakorlatilag 1945 májusától, a második világháború európai lezárástól - a kéthatalmi szembenállás (szovjet) túszává lett Kelet-Európa egyértelműen és kézzelfoghatóan változóban volt. A globális és regionális szinten is egyre gyorsuló változások végül helyi szinten, az MSZMP hatalmi elitjére is közvetlen hatással voltak, s ez a nyugati sajtó híradásaiban is lecsapódott. „A Magyar Szocialista Munkáspárt [az eredetiben Magyar Kommunista Párt - KJE] Központi Bizottsága egyre nagyobb külső és belső nyomás közepette ülésezik a mai napon, hogy még radikálisabb reformokat fogadjon el. Magyarország, amelyet az utóbbi években hagyományosan a Varsói Szerződés gazdaságilag és politikailag legfejlettebb [legnyugatiasabb - KJE] országának tartanak, az utóbbi hetekben olyan

32 Az eredetileg mérnök végzettségű, ideológiailag radikális, forradalmi marxista beállítottságú Petr Uhlt politikai tevékenysége miatt a prágai tavasz eltiprása után, 1969-ben négy év börtönre ítélték. Uhl szabadulása után bekapcsolódott a csehszlovák ellenzék mozgásaiba - így lett a Charta 77 egyik 1976-os alapítója. Uhlt 1979-ben, a Charta megjelentetése utáni megtorlások részeként ismét bebörtönözték, immár öt évre.

33 A Charta 77-ben foglaltak megszövegezéshez egy csehszlovák underground zenekar (The Plastic People of the Universe) elleni 1976-os cseh állambiztonsági fellépés adta az apropót. A Charta 77 mögött alapvetően olyan ellenzéki személyek - értelmiségiek és politikusok - önszerveződése volt, akik a Helsinki Záróokmány szellemében elutasították a csehszlovák kommunista hatóságoknak az alapvető emberi jogokat sértő fellépését és eljárásait. Alapítói közül a nemzetközileg legismertebb Václav Havel drámaíró, későbbi csehszlovák, majd cseh államfő volt. A Charta 77 nyilatkozatát 1977 januárja elején néhány nyugat-európai napilap közölte (addigra már 242 személy írta alá, Csehszlovákiában szamizdatként terjesztették). Ezt az állambiztonság azonnal hazaárulásnak minősítette: Havelt Ludvík Vaculík íróval és Pavel Landovsky színésszel együtt már január 6-án letartóztatták. A Charta aláíróit a szélesedő rendőrségi és bírósági eljárások körén kívül is üldözték: többeket elbocsátottak a munkahelyéről, gyermekeik iskoláztatását akadályozták, később pedig sokakat külföldi emigrációra kényszert tettek.

34 John Tagliabue, In East Bloc, an Expanding Network of Dissenters, New York Times, 1988. március 22. http://www.nytimes.com/1988/03/22/world/in-east-bloc-an-expand- ing-network-of-dissenters.html?mtrref=query.nytimes.com&gwh=727BC76373AE- 20F50D80D98DE40C6E7B&gwt=pay

25