Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)

II. fejezet

II. fejezet

2.2. A törvény másik célja a „tulajdonviszonyok rendezése”.

„A tulajdonviszonyok rendezése” alkotmányos feladat, mivel az Alkotmány preambuluma célul tűzi ki a szociális piacgazdaságot. Ez a tulajdonrendezés egyben olyan komplex folyamat, amelyben mind a „múlt lezárásának”, mind a múlt rendszer alapját képező társadalmi tulajdon átalakításának, mind az új tulajdonszerzéseknek alkotmányosnak kell lenniük, mégpedig a volt, a jelenlegi és a jövendő tulajdonosok szempontjából egyaránt. Mindezek az aspektusok csakis összefüggésükben bírálhatók el; másrészt éppen e „tulajdonrendezésnek” az összefüggésekben látható rendkívüli, egyszeri történelmi volta maga is lényeges szempontja az egyes megoldások alkotmányossága megítélésének.

3. A kárpótlási törvény csupán része e folyamatnak. Mivel megalkotása során a törvény tárgykörében releváns jogi szempontot, ti. az állam kártalanítási kötelezettségét figyelmen kívül hagyták, másrészt mert különböző indítványok folytán a tulajdonrendezésnek ezzel a vonatkozásával az Alkotmány- bíróságnak foglalkoznia kellett, az Alkotmánybíróságra hárult az a feladat, hogy a „tulajdonviszonyok rendezése” említett összefüggéseit alkotmányos- sági szempontból értékelje, s a tulajdoni rendszerváltás koherens jogi megalapozását megkezdje. Erre az adott alkalmat, hogy a privatizálás, a repri- vatizálás és a kártalanítás problémája először elvi síkon, absztrakt alkotmányértelmezésként került az Alkotmánybíróság elé, majd a kárpótlási törvény kapcsán módja nyílt további elvi állásfoglalásra, s a jelen ügyben határoz a törvény egyes rendelkezései alkotmányosságáról. Ezzel egyidejűleg vizsgált az Alkotmánybíróság több 1948 és 1952 közötti államosítási jogszabályt. E körülmények folytán az Alkotmánybíróság saját határozatai által is következetességre késztetve, s ugyanakkor a napi politikától függetlenül reflektált alkotmányossági szempontból a tulajdonrendezés eseményeire. A tulajdoni rendszerváltás így lépésről lépésre körvonalazódó alkotmányos kerete az Alkotmánybíróságot is köti.

Az Alkotmánybíróság eddigi fontosabb megállapításai a következők:

3.1. Az Alkotmánybíróság az 1. ABh-ban kimondta, hogy a személyeknek az Alkotmány 70/A § (1) bekezdése szerinti megkülönböztetését jelenti, tehát alkotmányellenes az, ha alkotmányos indok hiányában egyes személyek volt tulajdonát aszerint, hogy mi volt a tulajdon tárgya, reprivatizálják, másokét viszont nem. E határozatában az Alkotmánybíróság nem talált alkotmányos

97