Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... elvét, amely a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve”; s ennek következtében „az Alkotmánybíróság hivatkozott hatáskörét megszorítóan kell értelmezni”. A kiterjesztő értelmezés ugyanis „óhatatlanul oda vezetne, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalná a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét, és - az Alkotmányban rögzített államszervezeti elvekkel szöges ellentétben - egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki”. Ezért az Alkotmánybíróság meghatározta a feltételeket, amelyeket alkotmányértelmezési eljárásához megkövetel. Ezt az elvet követi az Alkotmánybíróság az előzetes alkotmányossági vizsgálat esetén is. Az Alkotmánybíróság a hatályos jog szerint nem kötheti az előzetes normakontrollt „végleges szöveghez”: a törvényhozási folyamatnak a törvény egészéről való szavazást megelőző állapotához. Ezt csak törvénymódosítás tehetné meg. Az Alkotmánybíróságnak azt is tudomásul kell vennie, hogy az AB tv. tartalmaz egy a törvényjavaslat teljes - noha nem definiált - létszakában lehetséges normakontrollt. Mindezt figyelembe véve, az Alkotmánybíróság úgy gyakorolja a törvényjavaslat egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát, hogy a lehető legkisebbé tegye az ellentmondást saját jogállása, különösen a hatalommegosztásban elfoglalt helye és az AB tv. által lehetővé tett előzetes normakontroll között, valamint hogy vizsgálatának eredménye ne válhasson diszfunkcionálissá. Ezért az Alkotmánybíróság e határozatában arra szorítkozik, hogy a törvényjavaslatnak az indítványban érintett rendelkezései kapcsán felmerült lényegesebb alkotmányossági kérdésekben elfoglalt elvi álláspontját az indokolásban ösz- szefoglalja anélkül, hogy magáról a rendelkezések alkotmányellenességéről döntene. III. 1. Az Alkotmánybíróság ismét felhívja a figyelmet a törvényjavaslat témáját érintő 21/1990. (X. 4.) AB számú határozatára. Az ebben a határozatban elbírált indítvány szerint a termőföldön az eredeti tulajdonviszonyokat természetben helyreállították volna, míg egyéb korábbi tulajdonosok és sérelmet szenvedettek részleges pénzbeli kártalanítást kaptak volna. Az Alkotmánybíróság akkor kimondta, hogy ez a két mód nem tekinthető ugyanazon kártalanítás különböző módjainak. Az Alkotmánybíróság azt is leszögezte: a kérdés, hogy a megkülönböztetés az alkotmányos határok között marad-e, csakis a mindenkori szabályozás tárgyi és alanyi összefügésében vizsgálható. 86
