Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... ha olyan absztrakt alkotmányjogi probléma merül fel, amely függetleníthető a törvényjavaslati rendelkezések szövegkörnyezetétől, és valójában az alkotmány értelmezését teszi szükségessé. Erre az esetre azonban rendelkezésre áll az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési hatásköre. Minden más esetben a preventív kontroll gyakorlásával az Alkotmánybíróság a jogalkotás résztvevője lesz, döntésével az országgyűlés döntési jogkörét korlátozza, s a törvényhozó felelősségét osztja. Az előzetes normakontroll célja és a hatalommegosztás érvényesülése közötti ellentmondás feloldásában döntő szerepe van annak, hogy az Alkotmánybíróság a törvényhozás mely szakaszában gyakorolja az előzetes vizsgálatot, illetve hogy az formai vagy tartalmi kérdésekre irányul-e. 2. Az Alkotmánybíróság elé a vizsgált ügyben került első ízben törvényjavaslat alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvány, s ezzel az Alkotmánybíróság is szembekerült az előzetes normakontroll természetében rejlő ellentmondással. Ezt az ellentmondást a magyar szabályozás hiányossága különösen kiélezi. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII, törvény ( a továbbiakban: Ab. tv.) 1. § a) pontja állapítja meg az Alkotmánybíróság hatáskörét törvényjavaslat egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára. A 33. § sorolja fel az indítványozásra jogosultakat, illetve határozza meg az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányellenesség következményét: „az alkotmányellenességet a törvényjavaslatot benyújtó szerv vagy személy megszünteti”. E rendelkezések értelmében az eljárás tartalmi alkotmányellenesség vizsgálatára irányul, s a törvényjavaslat benyújtásától kezdve bármikor indítványozható. Az Ab. tv-nek ez a megoldása lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróságot a törvényhozási folyamat bármely szakaszában s akárhányszor bevonják a jogalkotásba. így az Alkotmánybíróság állásfoglalásával befolyásolja, sőt egyes megoldások kizárásával meghatározza a vita menetét úgy, hogy egyben biztosítja a törvényalkotás alkotmányosságát. Az ilyen szerepkör azonban az Alkotmánybíróság jogállásával összeegyeztethetetlen. Az Alkotmánybíróság nem tanácsadója az Országgyűlésnek, hanem bírája az Ország- gyűlés törvényalkotó munkája eredményének. Az előzetes normakontroll célját - megelőzni alkotmányellenes törvény létrejöttét - és az Alkotmánybíróság bírói funkcióját tartalmi vizsgálat esetén úgy lehet összeegyeztetni, ha a törvény szövege végleges formájában - vagy a javaslat egészéről történő 84
