Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet sérelmeket a fenti időszakot követő időben meghozott jogszabályok alapján követték el”. „Különös jelentőségű problémaként” jelezte a miniszter „a magyar- országi németséget érintő kitelepítések és az ezzel járó vagyoni sérelmek” kérdését, valamint „a magyarországi zsidók szenvedéseinek orvoslását”. Jelezte, hogy ezek rendezése a jövőben elkerülhetetlen, azonban a tárgyalt törvényjavaslat kereteibe nem illeszthetők be. „Könnyen beláthatja a tisztelt Országgyűlés, hogy mindkét kérdéskör tekintetében nemzetközi politikai és nemzetközi jogi kérdéseket is meg kell oldani, és ez most nem képezte feladatunkat.” A sérelmet szenvedettek leszármazottainak igényét illetően kifejtette Balsai István, hogy az öröklési szabályok nem alkalmazhatók, ezért a törvényjavaslat „saját rendszerében egy igényjogosulti kört állapít meg, és így értelmetlen dolog számon kérni a törvényjavaslaton az örökjogot”. Utalt arra is, hogy az AB álláspontja szerint „a kárpótlandó vagyontárgyak különbözőségére tekintettel nem alkotmányellenes a kárpótlás alapjául szolgáló érték eltérő számítási módja”. Később hozzátette: „A részleges kárpótlás logikájából következik, hogy egy degresszív kulcsozású táblázat és egy felső összeghatár korlátozza a kárpótlás mértékét. A visszatérítés felső határának szükségességét senki sem vitatta, legfeljebb a mértékét. Annál többen javasolták viszont a degressziós táblázat eltörlését, különösen azok, akik egyébként a reprivatizáció alkalmazásának a hívei.” Ismételten rámutat a degressziós tábla kettős céljára. „Egyrészt az ország teherbíró képességének reális figyelembevételével korlátozza a kiadható kárpótlás mértékét, másrészt az előbbiek mellett biztosítja azt, hogy a kisebb sérelmek nagyobb mértékű támogatást élvezhessenek.” Nem zárkózik el ugyanakkor azoktól a módosításoktól, amelyek szerint „a kisebb tulajdoni sérelmek a törvényjavaslat előtti rendelkezéseitől eltérően minél nagyobb mértékben nyerjenek kárpótlást”. Elfogadja, „hogy a termőföld, mint különleges vagyontárgy, speciális szabályozást igényel, ami megnyilvánulhat a kárpótlás földre váltásának az általánostól eltérő szabályozásában is.” Az expozé utolsó részében a kárpótlási jegyekkel foglalkozik, amelyet - mint a miniszter rámutatott - sokan dicsértek és sokan elleneztek. „Akik ellenezték, jobb megoldást nem tudtak javasolni.” A kormány kompromisszumkészségére utalva rámutatott az elfogadott fontosabb módosító javaslatokra. így: „Elfogadjuk, hogy a kárpótlási jegyeket megfelelő feltételek esetén lakásvásárlásra lehessen fordítani. Elfogadjuk, 81
