Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
Előszó
Előszó Előszó A sokak által - teljes joggal - Janus-arcúnak tartott rendszerváltás egyik neuralgikus pontja a vagyoni kárpótlás. Az e körben folytatott vizsgálódás nyomán kibontakozó kép indokolttá teszi, hogy kiadvány formájában a nyilvánosság elé kerüljenek a vagyoni kárpótlási folyamat részletei - beleértve azokat a jogtechnikákat is, amelyek a kárpótlási processzust végrehajtották. Nem lehet elhallgatni - mert a kárvallottaknak joguk van megismerni hogy a társadalmi várakozással szemben egy olyan - a politikai és gazdasági elit érdekeit kifejező - vagyoni kárpótlás valósult meg, amely negatív érzelmeket váltott ki a társadalom azon rétegeiből, amelyek igazságos megoldásra számítottak, s legalább elvesztett vagyonuk akkora részének megtérülésével számoltak, ami reális lehetőséget nyújtott volna életük jobbra fordulására. Az első fejezetben bemutatom a szovjet megszállást követő tulajdonvesztés folyamatát. így szólni kell e körben a földreformtörvényről - annak valós tartalmáról az államosításokról, a paraszti földtulajdon alakulásáról, valamint az egyéb vonatkozásban a kistulajdonosokat sújtó intézkedésekről. A második fejezetben ismertetem a társadalomban élő elvárások főbb vonulatait, majd ezt követően a rendszert váltó pártok programjában szereplő elképzeléseket. Végül körvonalazom az Antall-kormánynak a kormányprogramban rögzített álláspontját is. A harmadik fejezet tartalmazza annak a folyamatnak a bemutatását, amely a „kártalanítás vagy kárpótlás” dilemmában foglalható össze. A fejezetben hangsúlyosan jelenik meg az Alkotmánybíróságnak a kérdés eldöntésében jelentkező meghatározó szerepe, és az az abszurd közjogi helyzet, amelyben a szuverenitás hordozójaként definiált országgyűlés alárendelt pozícióba kerül. S végül összegzem azokat a „eredményeket”, amelyek a kárpótlási folyamat véghezvitele után átalakították az országban uralkodó tulajdoni viszonyokat, létrehozták azt a kedvezményezetti kört, amely korántsem azonos az eredetileg vagyont vesztett állampolgárokkal és utódaikkal. 7
