Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet Az újabb tervezet - avagy a második forduló Az AB ismertetett döntése után a pártok szakpolitikusai ismét Kiskunmajsán találkoztak azzal az elhatározással, hogy konszenzusra jussanak egy új földtörvény alapvető rendelkezéseit illetően. A tanácskozáson a FIDESZ képviselője nem vett részt. A létrejött megállapodás alapvetése szerint valamennyien elismerték a kommunista rendszernek az agráriumot érintő igazságtalanságait és megegyeztek abban, hogy ezeket az igazságtalanságokat fel kell számolni. Ezen elvi megállapodás mellett született egy nagyon is gyakorlati döntés jelesül, hogy a föld kárpótlás nem a reprivatizáció alapul vételével, hanem kárpótlási jegyekkel történik, amelyekkel bármely felkínált állami tulajdon megvásárlásánál lehet majd fizetni. A tanácskozáson megegyezés született a tekintetben is, hogy a földek árverésénél a helyi kárpótlásokban csak helyi lakosok vehetnek részt.22 Az 1990. november 17—18-ai szakértői konferenciát követően 1990 decemberében Balsai István a kormány képviseletében benyújtotta a „Tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról” szóló törvényjavaslatot.23 Balsai István igazságügy-miniszter a törvényjavaslat általános vitájában 1991. február 4-ei ülésszakon mondta el előterjesztő beszédét.24 Az előterjesztésből alább részletesebben idézünk, mert szükséges annak érzékeltetése, hogy milyen ellentétek feszültek az egész folyamat során, amelyet Balsai István - a jól képzett civil jogász - érzékelt és nyilatkozatában ki is fejtett. „Három elemet szeretnék kiemelni a címből, az egyik elem az, hogy állampolgárok tulajdonában okozott sérelmekről van szó, tehát természetes személyekről beszélünk, nem másról, csak az állampolgárokról... A másik a legfontosabb - és ezt nem győzöm hangsúlyozni -, részleges rendezésre teszünk javaslatot. Hogy miért, erről még sokat fogok beszélni. Önök is 22 Schlett András: Agráriusok a korfordulón. Jövőképek- programok-politika a rendszer- változás időszakában. In: Vidék és város: ellentétek és kölcsönhatások a 20. századi Magyarországon. Hajdúnánás, 2013, Kapitális, 230-231. 23 1020. sz. törvényjavaslat 24 Balsai István: Szabadon választott. Bp., 2015, Kairosz Kiadó, 167-175. 73
