Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... 43. §-ának lehetséges értelmezései, részben pedig a jelen ügyben felmerülő további, ügydöntő értelmezési kérdések miatt. Ilyen probléma például az, hogy „jogviszony”-e a jogszabályi kötelezettségvállalás a 43. § (2) bekezdése alkalmazásában; fennmarad-e ez a kötelezettség az alapjogszabály megsemmisítése ellenére, éppen, mert még nem teljesítették, azaz mások-e a megsemmisítés következményei mulasztás megállapítása esetén; megnyíltak-e a tulajdonelvonás tényével kártalanítási igények. Az értelmezésnek alkotmányos eredményre kell vezetnie. Eldöntendő alkotmányossági kérdés például, hogy egyrészt összeegyeztethető-e a jog- államiság elvével, ha tulajdonelvonások kártalanítás nélkül maradnak; másrészt hogy ez az elv megköveteli-e ma a teljes kártalanítással járó terhek vállalását. A nováció alkalmazása e problémát csak látszólag oldja meg, hiszen ugyanezek a kérdések visszatérnének a nováció alkotmányosságának elbírálásánál. 3. A nováció az 1948-1952 közötti államosításokért ígért, de nem teljesített kártalanítások ügyében ezeknek az államosításoknak rendkívüli volta miatt megengedhető. Ezen államosításokat nem lehet úgy tekinteni, mint a jogállamban megengedetteket és szokásosakat, amelyek esetében a legitimáló „közérdek” pl. egyes iparágak szanálása, bizonyos közszolgáltatások fenntartása vagy akár a külföldi tőke visszaszorítása lehet. Az 1948-1952 közötti államosítási törvényeket csakis összességükben ítélhetjük meg; így lesz nyilvánvaló a szerepük az akkori rendszerváltásban, s lesz nyilvánvaló alkotmányellenességük amiatt, hogy nem kivételes, hanem átfogó és rendszeres intézkedések voltak, amelyek egy ma alkotmányosan védett tulajdoni forma, a magántulajdon felszámolására irányulnak. Ezért a kártalanítás elmaradása lényegükhöz tartozott: méltányos kártalanítás éppen az államosítások célját hiúsította volna meg. A vizsgált államosítások tehát nem szokványos államosítások voltak, s alkotmányellenességük éppen ebből származik. A nováció megengedhetősége megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a kártalanítás egy újabb rendszerváltásban, az alkotmányosság helyreállítása során merült fel, amikor tehát más kötelezettségeknek is eleget kell tenni, s a rendszerváltásból folyó terhek és előnyök elosztásának is alkotmányosnak kell lennie. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a kártalanítás viszonylag önállósult az államosítások alkotmányosságának alapkérdésétől; teljesítése nem tenné alkotmányossá az államosítást, s elmaradása nem érinti az állam tulajdonszerzését. A kártalanítás így, mint egy kötelmi viszony még 44