Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet jogosult a kárpótlást termőföldben kéri, a kárpótlás mértéke 1000 AK értékig 100%. (A termőföld esetén alkalmazott kármérték szorzója, 1000 Ft/AK szerint ez 1 millió Ft-nak felel meg.) Ezt a termőföldszerzés tekintetében nyilvánvalóan igen nagy kedvezményt nyújtó megkülönböztetést a 3-4. §-hoz fűzött indokolás azzal magyarázza, hogy a termőföldnek az egyéb tőkejavakhoz képest nagyságrendekkel alacsonyabb a hozadéka; hogy az igényjogosult jelentős többletköltségeket vállal a kárpótlásnak ezzel a módjával (pl. földkimérés); továbbá, hogy a termőföld-tulajdonszerzés az igényjogosult leendő vállalkozását alapozza meg, ehhez azonban jelentős, később megtérülő beruházás szükséges, olyan, amelyek költségei a kárpótlás egyéb módját (pl. részvényszerzés) választó igény- jogosultat nem terhelik. Lényegében hasonló indokokat fejtett ki bővebben az igazságügy-miniszter az Alkotmánybírósághoz a jelen ügyben előterjesztett állásfoglalásában és szóbeli meghallgatása során. A teljes kárpótlás mértékének ez a különbsége a földet igénylők és a többi károsult között kirívó, és alkotmányosan akkor sem indokolható, ha a pozitív diszkriminációnak a 3. ABh-ban kifejtett, a törvényhozónak nagy szabadságot adó mércéjével mérjük. Az 1000 AK értéknél kezdődő degressziót a törvényjavaslat, illetve az igazságügy-miniszter a termőföld gazdasági sajátosságaival és a kárpótlási törvény által az igénylőt terhelő külön kötelezettségekkel indokolták. Ezek a terhek azonban az Alkotmánybíróság szerint nem alapozzák meg az 1000 AK értékhatár és a nem termőföldre meghatározott 200 000 Ft-os határ közötti különbséget. A Földügyi és Térképészeti Hivatal kimutatása szerint, az 1947-es birtokviszonyokat tekintve a földbirtokok 98,5%-a 30 ha-nál kisebb volt. Ebből az következik, hogy 1 ha termőterület átlagos 15,25 AK értékével számolva a volt földtulajdonok 98,5%-a akkor is teljes természetbeni kárpótláshoz juthatott volna, ha a 100%-os kárpótlás 457,5 AK értékig járt volna. Sőt, ha a degresszió kezdete csupán 183 AK lett volna - ami a törvény szerint átszámolva az általános 200 000 forintos értékhatárnál is kevesebb, tehát ha a degresszió mértékében a termőföld és más vagyontárgyak között semmilyen különbséget nem tett volna a törvény -, még mindig a földbirtokok 94,2%- a esett volna a 100%-os kárpótlás sávjába. Az 1000 AK degressziós határ előnyét csupán a birtokok 1,5%-a élvezi. Külön degressziós határ megállapításában is csak a birtokok kevesebb mint 6%-a érdekelt. Legkevesebb 94% számára az eltérő degressziós határ közömbös, tehát a földtulajdonosok túlnyomó többsége számára az indokolásban fölhozott külön terheket nem 105
