Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... felülvizsgálatuk mostani rendkívüli voltára és körülményeire tekintettel legyen. Maga a megújítás azonban nem sérthet alkotmányos jogot vagy elvet. Ezért a tulajdon védelme és a jogállamiság elve alapján az államnak kötelessége minden egykori államosításból folyó kötelezettségét - akár megújítás révén is - rendezni úgy, hogy eközben az érintettek egyetlen csoportja se kerüljön hátrányba. 4. A fentiek alapján a törvény l.§-aés 1. sz. melléklete - az 1949. június 8-ai időpontról szóló rendelkezés kivételével, lásd d) pont - nem alkotmányellenes. Értelemszerűen nem alkotmányellenes a bennük kifejezésre jutó koncepció sem. A törvény egységes jogalapot teremt kárpótlás követelésére a hatálya alá tartozók részére. Az „erkölcsi kötelezettségből” adott jogi igények mögött az esetek jelentős részében az államnak egy korábbi, más jogalapból származó jogi kötelezettsége áll a károsult kártalanítására. Ilyen kötelezettségek fennállását az államosítási jogszabályok alapján az Alkotmánybíróság is megállapította; hasonló jogi kötelezettség a termőföld elvonásáról rendelkező jogszabályok tekintetében az Alkotmánybíróság vizsgálata eredményeképpen valószínűsíthető. Mivel mindazok a rendkívüli körülmények és meggondolások, amelyekre tekintettel az Alkotmánybíróság az államosítási kártalanítással kapcsolatban alkotmányosan megengedhetőnek tartotta a kötelezettség megújítását és a részleges kárpótlással való teljesítését, a törvénynyel érintett többi kártérítési és kártalanítási kötelezettségre is érvényesek, a nováció módszerének alkalmazása önmagában nem alkotmányellenes. A kötelezettségek megújítása révén közös jogalapja lesz az eredetileg is jogi kötelezettségen alapuló s a törvény által korábbi kötelezettség fennállása nélkül adott kárpótlási igényeknek. A nováció módszere kizárja a régi jogcímekre való hivatkozást. Mivel a nováció alkotmányosan megengedett, nincs értelme vizsgálni, hogy az érintett tulajdoni károk körében egyáltalán volt-e, vagy keletkezhetett-e igény a reprivatizációra. Az, hogy az Alkotmánybíróság az adott ügyben a nováció módszerét alkotmányosan megengedhetőnek tartotta, nem jelent állásfoglalást abban, hogy a kártalanítási kötelezettségek tényleges megújítása nem sérti-e az Alkotmányt. Erre a kérdésre csak a kárpótlási törvény egyes rendelkezéseinek vizsgálata adhat választ. B) „A kárpótlásban részesülők személyi körének a törvényben történt meghatározása (2. §) megfelel-e az ún. pozitív diszkrimináció elvének, nem áll-e 100
