Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
3. A magyar vaskohászat jövője
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... Az EU acélipara a berendezések műszaki teljesítménye és a termékek korszerűsége szempontjából egyaránt élenjárónak tekinthető. Az acéliparnak nagy az energia intenzitása, ugyanakkor az USA energia árai jelenleg kb. 30-40%-kal kisebbek az Uniós energiaáraknál, ami főleg a tárgyalási fázisban lévő transzatlanti megállapodás realizálódása esetén veszélyeztetheti az EU acéliparát. Az EU acéliparának versenyképességét több olyan tényező befolyásolja, amely az EU belső szabályozási rendszeréből következik. A legfontosabbak a következők:- rendkívül szigorú (a versenytársakénál sokkal szigorúbb) klíma- és környezetvédelmi követelmények- gyenge, lassú piacvédelmi lehetőségek a kívülről beérkező olcsó acélimport ellen. Az EU klíma- és környezetvédelmi politikája súlyos terheket ró az iparra, különösen pedig az acéliparra. Az EU kereskedelem-politikája A globális acélpiacon túlkínálat alakult ki, mert a felesleges kapacitásokat mindenütt szeretnék kihasználni. A kínálati többlet igen nagy áreséseket eredményezett a nemzetközi acélpiacokon. Az acéltöbblet jelentős részét az EU piacán próbálják elhelyezni; ennek a nyomásnak a költségek miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő EU acélipar csak nehezen tud ellenállni. Az acélimport emiatt 2015 folyamán ugrásszerűen nőni kezdett; az Unió acélfelhasználásának növekedéséből eredő többletből az acélipar gyakorlatilag semmit sem tudott profitálni. Az acélimport beáramlásának fő oka az EU piacvédelmi rendszerének gyengesége, bonyolultsága és ebből eredő lassúsága. Állami beavatkozások az acélipar védelmére A szigorú tiltások ellenére több EU tagországban is állami beavatkozás történt a válságos állapotba jutott acélvállalatok megmentésére. Az acélpiac jelentős szereplői között elsősorban Kínára kell felhívni a figyelmet. Ott az acélipar kb. 40%-a még állami tulajdonban van, így az állam finanszírozza fejlesztéseiket. Más országok hatékony piacvédelmet alkalmaznak a vállalatok 32
