Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
III. melléklet: Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013
III. melléklet Dokumentumok A már említett kormányzati szándék az ország újraiparosítására, amelyben - szakmatörténeti múltunkra, értékeinkre építve - eredményesen vehetnénk részt; Vagy a Városvezetés várható konstruktív törekvése a helyi ipari örökség hosszú távú hasznosításának megoldására. Egyik példája ennek a volt LKM Csavargyár üzemcsarnokának ifjúsági szabadidős célú önkormányzati hasznosítása, vagy az érintett szakmai civil szervezetek kilátásba helyezett támogatása; Az, hogy az itt élő műszaki értelmiség és a lakosság egy része fontosnak tartja és személy szerint is, többek között önkéntes feladatokat vállal a gondok megoldásában, a lehetséges kibontakozás formáinak keresésében; Pozitív fejlemény, hogy mind többen érdeklődnek a humán tudomány- területekről, a művészet, az irodalom képviselői köréből is a Diósgyőri Gyárak és volt dolgozói sorsa iránt, és a maguk eszközeivel kutatják, megörökítik, majd értékmentés címén a nagyközönség elé viszik azt, kiállításokon, műveiken keresztül. (Például most fejeződött be egy 20 hónapon át tartó, sikeres, „Tudás-gyár” elnevezésű ilyen program a kohászat üzemi területén). A fentiek is érzékeltetik, hogy ma már rendelkezésünkre áll egy olyan két évtizedes helyi jó és rossz tapasztalat, formálódik a megoldás lehetősége is, ismerjük a hasonló sorsú hazai és határon túli városok követhető jó példáit, és ezek alapján bátran hozzáfoghat a jelenlegi Városvezetés Miskolc örökségorientált városfejlesztési programja kidolgozásához. Amennyiben ebben, a miskolciak identitását alapvetően meghatározó ipari örökség is méltó módon megjelenne, úgy minden bizonnyal ez nagy lakossági támogatást is kapna. A feladat mérete, összetettsége azonban olyan nagy és bonyolult, hogy az ehhez hasonló munkát, még a gazdag Németországban is több évre elosztva, és a tartományi, valamint a központi kormányzat, továbbá a vállalkozók és a lakosság közös összefogásával voltak képesek elvégezni. Ez nálunk sem képzelhető el másként! Különösen nem, ha figyelembe vesz- szük a város Vezetésének számos egyéb, megoldásra váró tennivalóit. Ebben az esetben viszont Miskolc és vonzáskörzete fejlődésének egy olyan kiugrási 245
