Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
III. melléklet: Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013
III. melléklet Dokumentumok • Mindezeken túl jelen van még egy olyan bizonytalansági tényező az ügy rendezésének útjában, amely már nemzetközi kapcsolatokat is érint. Olyanokra gondolhatunk, mint például, hogy az ukrajnai ipar legnagyobb cégének számító Indusztrialníj Szojuz Dombassban szerzett többségi tulajdonát egy orosz mágnás az állami többségű moszkvai Vnyesekonombank hiteléből a közelmúltban kivásárolta. Kérdés, hogy ez elindíthat-e, bennünket is érintő újabb alternatívákat? Vagy, hogy a DAM 2004 Kft tulajdonának megvásárlására a felszámoló biztosnál bejelentkező török cég, - amellyel felfüggesztésre kerültek a tárgyalások - miként dönt majd véglegesen az új magyar kormánytól szerezhető információi alapján? 2) Mit lehet és mit javaslunk tenni a kialakult helyzetben? Egyrészt sürgősen fel kell készülni arra a legvalószínűbb esetre, hogy a korábbi kohászati bázisra kiépített központi közműellátási rendszerről leváljanak a diósgyőri vasgyár területén tevékenykedő vállalkozások, és ez által elkerüljék a legrosszabbat, az itt várhatóan bekövetkező megfelelő energia- ellátási hiányt. Ennek kínálkozó lehetőségei a következők: • A gyár területén működő egyes vállalkozások a különböző energia- források tekintetében önállósítsák magukat. Ez a folyamat elindult és a villamos-áram, valamint a vízellátás kivételével halad előre. Külső beavatkozás e téren - információim szerint - nem szükséges. • A vízellátást a Miskolc város tulajdonában lévő MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. végzi. A MIVIZ-nek az egyes érintett vállalkozásokkal való közvetlen kapcsolatát meg lehet a két fél megállapodásával teremteni. Ehhez Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának elvi hozzájárulása szükséges. • A villamos-áram ellátás biztonságos, hosszú távú megoldására két lehetőség kínálkozik: 239
