Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)

III. melléklet: Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013

III. melléklet

Dokumentumok

1) az azonnali további 1500 fős munkaerő-felesleg következménye, - amely a kapcsolódó kisvállalkozások megszűnésével legalább 2000 fővel tovább bővülhet - és az ebből következő nemzetgazdasági, társadalmi hatások. (Például az elmúlt öt évben Miskolcon létrehozott 1800 új ipari munkahely átlagban 10 millió Ft/fő fajlagos beruházásba került, ezen kívül a térségbe kormányzati támogatásként adott milliárdok nagy részét a munkanélkülivé válás költségei emésztették fel.);

2) a - ma még bizonyos feltételekkel működőképes - korszerű kombináltacélmű üzemen kívül helyezésének vagyonvesztési következménye, amely mintegy 15 milliárd Ft-ra becsülhető;

3) a magyar gépipar hazai nemesacél-ellátásának elmaradásából származó hátrányok, amelyek elsősorban az innovációs lehetőségeik beszűkülésének a következményeiből fakadnak és értékben szinte megbecsülhetetlenek;

4) a kapcsolódó, megszűnni kényszerülő nyereséges környékbeli kisvállalkozások adóbefizetéseinek az elmaradása;

5) az EU csatlakozás előkészítéséből fakadó térségi felzárkóztatás elmaradása, illetve a regionális leszakadás, a halmozott hátrány to- vábbnövekedése. Nyilvánvalóan egy felelős városvezetés és kormány erre az álláspontra nem juthat.

Meg kell kísérelni, tehát a diósgyőri acélgyártás fenntartását elsősorban a makrogazdasági és társadalmi szempontokra való tekintettel és ennek a lehető legjobb, körültekintő, hosszútávra szóló megvalósítási lehetőségeit kell megtalálni. A megoldás tekintetében - az elmúlt esztendőkben szerzett kedvezőtlen tapasztalatok alapján is - ki kell zárni

• a hagyományos rövidtávú, egyoldalú profitérdekeltségű felszámolási eljárást, e helyett érvényesíteni kell az állami elővásárlási jog legcélszerűbb változatát;

221