Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
III. melléklet: Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013
_ az elkövetkezendő 3 év alatt, ugyanakkor a hazai anyagellátás érzékelhető javulásán keresztül és saját új termékeink kifejlesztésével elősegítjük a versenyképes tőkés export növekedését. A szocialista export államközi megállapodás szerint teljesül. Tehát új export stratégiát és export-import kereskedelmi megoldásokat szeretnénk jövő évtől bevezetni és hát élni azokkal a külkereskedelmi jogi lehetőségekkel, amely jövő évtől lép életbe. Számos tervezési további és racionalizálási lépést hajtunk végre. A törzsvállalat munkaerő állományát kereken 5000 fővel csökkentjük. Mintegy 9500 dolgozó átképzéséről kell gondoskodnunk, amely részben a központi átképzési támogatás keretein belül indul a vállalatnál. A gyárban majd mindenki munkakört vagy munkahelyet változtat, a magasabb képzettséget igénylő felelősebb vagy jobb munkafeltételek közé kerül a dolgozók szinte teljes állománya. Közel 3000 fő kerül át kis szervezetbe (közös vállalatba, leányvállalatba, kisszövetkezetbe, szerződéses üzembe), ezek szerveződése megtörtént, már vannak is első fecskék. A szociális és kulturális költségeink racionálisabb felhasználását e területen is a dolgozók érdekeltsége és felelőssége növelését programoztuk be. Az anyag- és energia megtakarításban a közvetlen költségek csökkentésének, a termelékenység növelésének kétszeresét fogjuk produkálni annak, amit 2 évvel ezelőtt az ATB határozat előtt terveztünk. E célból is két kohót a háromból s 4 acélműi kemencét, két hengersort és több hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló üzemrészt leállítunk, más szervezeti formában működtetünk, ill. egy részüket hazai vagy külföldi piacon értékesítjük. Az elavult berendezéseket leselejtezzük. A tőkeadaptációban szeretnénk mi is elsősorban forgácsoló gépekhez jutni a hazai vállalatoktól, s ezzel saját alapanyagunkból gépalkatrészeket, részegységeket gyártani, új nyereséges munkahelyeket létrehozni. Azt, hogy szükség van-e a hazai bányáinknak, a MÁV-nak, a gépiparnak, sőt mindinkább a legújabb iparágaknak is, de hangsúlyosan a megye teljes körű ipari, mezőgazdasági termékstruktúrájának a megújulásához az LKM-re, azt A rendszerváltás hatása a magyar iparra... 202
