Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
III. melléklet: Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... társadalmi, fizikai leépülése, az egykori mintalakónegyed slummosodása, a kultúrtörténeti értékű hagyományok, az ipar gazdag tárgyi és szellemi örökségének eltékozlása, tapasztalatainak, hagyatékának figyelmen kívül hagyása, a közös ügyeink iránt érdeklődő lakosság, valamint civil szervezetek mind nagyobb aggódását, a döntéshozók elmulasztott intézkedései iránti kritika erősödését váltják ki. (...) Iskolák szűntek meg, vagy például az ország elsők között létrejött műszaki múzeuma, a Központi Kohászati Múzeum van jelenleg krízis helyzetben. Eredeti feladatát ma már képtelen ellátni (a múzeumi minősítést is elvették tőle).” Végül 2013 decemberében Drótos László, a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület alelnökeként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordul a következő levéllel: „Tisztelt Miniszter Úr! Öt évvel ezelőtt az Európa Tanács kezdeményezéséhez kapcsolódva magyar javaslatra hoztuk létre a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesületet, abból a célból, hogy ezen keresztül is segítsük a mind nehezebb, elhanyagolt körülmények közé került hazai ipar talpra állítását, a megörökölt értékes szellemi és tárgyi javak hasznosítását. Sajnos szándékunk fogadtatása, civil kezdeményezéseink - az ismert korábbi hazai közállapotokkal egyezően - nem váltották ki a magyar döntéshozók egyértelmű támogatását. Ellenkezőleg, számos akadályozó tényezővel, értetlenséggel találkoztunk munkánk során. Az ipari hagyaték ügyét eddig tévesen legfeljebb egy mellékes, sokadik rendű, főleg kultúrtörténeti, múzeumi ügyként kezelték az állami irányítás különböző szintjén. Az önkéntes munka számos eredménye ellenére, mára oda jutottunk, hogy tagságunk aktivitása csökkent, a megválasztott vezetők is sorra adják vissza megbízatásukat.” * * * A három évtized dokumentumai bemutatják Drótos Lászlónak az észak-magyarországi iparvidék - ezen belül természetesen az LKM - fennmaradásáért vívott állhatatos, ám eredménytelen küzdelmét, ami sajnos nem csak az LKM-re, vagy a borsodi iparvidékre, hanem az egész magyar iparra jellemző volt. A dokumentumokból kiolvasható folyamatok eredményeként a rendszerváltást követően a magyar ipar összeomlott, kétszáz éves ipari kultúrák szűntek meg, a hozzájuk tartozó műszaki tudás (ipari kutatóintézetek) felszámolásra került. Amit ma Magyarországon iparnak neveznek, az döntő részben a multinacionális cégek Magyarországra telepített leányvállalataiból áll. Nagy kérdés, hogy ennek így kellett-e történnie? Nemzetközi példák (Kína, 152
