Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
II. melléklet: Ahogy az érintettek látták
II. melléklet Ahogy az érintettek látták eladták, a műszaki könyvtárat, a raktár terv any agait teherautóra dobálták és vitték a hulladékgyűjtőbe. „Mint a hullarablók működtek. Szomorú a végjáték!” - mondja Kugler Gyula. O maga is korkedvezményes nyugdíjba került, ápolta beteg családtagjait. Ma már életének rengeteg szomorúságával magára maradt. Az egykori ózdi gyárvezetés egyik tagjának megítélése: Benyhe László visszaemlékezése szerint az 1970-es években az OKÜ műszaki fejlesztése is elindult, többek között korszerű folyamatos öntőmű és rúd-drót hengersor épült. Elmaradt viszont az acélgyártás korszerűsítése, a SM acélgyártási eljárást konzerválták, amely a gazdálkodás eredményességét visszavetette. Hallott az ózdi és diósgyőri gyárak ésszerű összekapcsolására vonatkozó törekvésekről, de az adott körülmények között nem tartotta kivitelezhetőnek, ugyanis a megalakított tröszttel szemben túl nagy volt az ózdiak és mások ellenállása. Az 1988-as társasági törvény alapján az OKÜ- ben is megindult a gyár technológiai, gazdasági, szervezeti egységeinek önálló részvállalkozásokká történő feldarabolása, majd ezek csődbevitele, privatizálása és felszámolásuk kálváriája, amelynek során a gyár dolgozói létszáma leépült, és az átképzési elgondolások is meghiúsultak. A privatizáció csak egy területen, a rúd-drót hengersor esetében volt sikeresnek mondható. Benyhe László szerint nagy hiba volt, hogy a leépülés éveiben, a szakaszos dolgozói foglalkoztatások szabad napjai idejére a munkabérek 80%-át adták. Ezzel és más liberális intézkedésekkel a munkához való egészséges viszonyt sokaknál rombolták. Benyhe László 71 éves, gépészmérnök, az OKÜ különböző középvezetői beosztásaiban dolgozott Miként ítélik meg a kialakult helyzetet a volt Lenin Kohászati Művek egykori vezetői A kutatási munka tervezett súlypontja a volt Lenin Kohászati Művekre, az egykori ipari nagyvállalat sorozatosan elhibázott történetére esett. Innen indult el a helyzetfelmérés kezdeményezése is. Az illetékes egykori gyárvezetők tehát készséggel álltak a kutatási munka igényei, követelményei elé. 131
