Orosz Tímea: A magyar szociáldemokrácia a rendszerváltoztatás időszakában - RETÖRKI könyvek 19. (Lakitelek, 2017)
A sajtó - Ideológia és imázs
Ideológia és imázs Szilágyi Gábor (MSZDP) egy a 168 oraban megjelent interjúban17 hangsúlyozza, hogy nem szabad elfelejteni az eltelt negyven évet, hiszen az állampárt a munkásmozgalom jelszavaival és jelképeivel lépett fel, miközben nem ennek a társadalmi rétegnek az érdekeit képviselte. A rendszerváltoztatással és az állampárt bukásával a baloldalon létrejövő pártokon belül, illetve a politikusok között nagyon heves érzelmek dúlnak az egyes pártok ideológiai meghatározását illetően, de hangsúlyozza azt is, hogy ezek nem személyes ellentétek, sokkal inkább politikai küzdelem és ideológiai vita zajlik mind az MSZDP-n, mind pedig a többi baloldali párton belül. Szocialistának, illetve baloldalinak lenni a rendszer idején „lejáratódott”, de a múlttól való elhatárolódás célkitűzésével új alapokra kívánják helyezni a baloldaliság fogalmát, az ideológiai alapok bizonyos mértékű megőrzése mentén. A cél európai értelemben vett szociáldemokrata párt(ok) létrehozása. Szilágyi szerint habár egyértelműen szociáldemokrata pártról beszélünk, nemzeti érzések és nacionalista felhangok is érezhetőek a párton belüli vitákban, illetve általánosságban véve komoly ideológiai zűrzavar jellemzi az MSZDP-n belüli csatározásokat. Meg kell jegyeznünk ezen a ponton, hogy a Kádár-rendszer - ellentétben például a cseh vagy a lengyel szocializmussal - igyekezett szinte teljesen elfojtani a nemzeti érzelmeket, ami a rendszerváltozás idejére reneszánszát éli. Az ideológiák elmosódása és zavara máskülönben nemcsak az MSZDP- re jellemző, hanem minden más politikai pártra, de nemcsak Magyarországon belül, hanem a „vasfüggöny” lehullásával a nyolcvanas évek végére, illetve a kilencvenes évek elejére Európa-szerte jelentkezik ez a probléma. A jobboldali és baloldali értékrend lassan összemosódni látszik, vagy legalábbis egyre szélesebbé válik a két ideológia közötti közös keresztmetszet, hiszen megszűnt a két világrend közötti mély szakadék, és olyan általános európai értékrend körvonalazódik, amelyekből ideológiai hovatartozástól függetlenül a legtöbb európai tömegpárt meríteni igyekszik. Hogy kitérjünk néhány konkrétumra is az említett cikkből, az MSZDP programjának18 részét képezte a vállalkozói társadalom, amely szöges ellen17 Pártpatvar szakítással. Miért vonultak ki Ruttner Györgyék. Domány András interjúja Szilágyi Gáborral és Ruttner Györggyel (MSZDP) a 168 óra című hetilapban (27. szám, 1989. 11.07.). 18 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt programnyilatkozata, 1989. március 1. 31
