Orosz Tímea: A magyar szociáldemokrácia a rendszerváltoztatás időszakában - RETÖRKI könyvek 19. (Lakitelek, 2017)

A sajtó - A kezdetek

A kezdetek Itt elsősorban meg nem tartott ülésekről és különböző jegyzőkönyvek meghamisításáról van szó, amelyek kivizsgálására független etikai bizottság felállítását kérte. Választ azonban a leveleire Kovács sosem kapott és nem kapott a pártvezetéstől semmilyen módon lehetőséget arra, hogy a levélben említett visszásságokat tisztázzák. A kongresszus összehívása idején felszólították a párt megyei és buda­pesti kerületi alapszervezeteit, hogy a küldöttgyűlésekről szóló jegyzőköny­veket és az alapszervezeti tagnévsort küldjék be a pártközpontba, ez azonban sok esetben nem történt meg. A küldöttgyűléseket sok helyütt vagy meg sem tartották, vagy az ott készült jegyzőkönyvek nem tartalmazták a tagok nevét. Ennek köszönhetően a kongresszuson azt sem tudták megállapítani, hogy az egyes pártszervezeteknek valójában hány tagja van és lehetetlenné vált a jelöltek és a szavazati joggal rendelkezők mandátumának ellenőrzése is. E nélkül azonban kongresszus törvényessége megkérdőjelezhető volt. A man­dátumvizsgáló bizottság ezt több ízben kifogásolta, de a pártvezetőség a kér­dést lesöpörte az asztalról, mi több, Szilágyi Gábor egyenesen feleslegesnek nevezte a bizottság munkáját. Kovács szerint Petrasovits Annát is megkeres­te, aki a folyosón egyszerűen hátat fordított neki, amikor a témáról szemé­lyesen kívánt beszélni vele. A küldöttválasztás rendjére vonatkozóan többféle szabályzat is készült, amelyek egymásnak ellentmondó utasításokat tartalmaznak. Kovács szerint ezért a kongresszus szervezésének a jogszabályi alapjai sem voltak meg. En­nek következtében a mandátum vizsgáló bizottság elnöke, Guba Dezső, még a kongresszus kezdete előtt lemondott, mert úgy látta, hogy a kongresszus „szociáldemokrata hagyományokhoz hű, demokratikusan ellenőrizhető lebo­nyolítása” nem biztosított. A jogszabály értelmében minden tíz pártag után egy küldött választan­dó, de a tagnévsorok hiányában nem volt megállapítható a pontos létszám, így például a Budapest VI. kerületi alapszervezet 123 tagot számláló szerve­zete 13 küldöttet választott a kongresszusra, holott a küldöttjelölő gyűlésen jelen lévők a harmincnégyes létszámot sem érték el. Már a kongresszus kezdetekor akkora káosz uralkodott, hogy a küldött­igazolványokat a jelen lévő adminisztrátorok minden ellenőrzés nélkül ki­osztották mindenkinek, aki az ajtón belépett. A fejetlenség mértékét jelzi az is, hogy Takács Imrét a saját megyéje, azaz Pest megye, nem is delegálta választmányi tagnak, mégis országos vezetővé választották. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom