Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
1. nap
1. nap 1982. december 7. [HANGZAVAR, NEVETÉS, NEM ÉRTHETŐ BESZÓLÁSOK.] KUCZKA PÉTER: Van arról másolat, gyerekek, valahol lappang! KÖNCZÖL CSABA: Elnézést még, hogy ezt a dokumentáció-problémáról szóló részhiányt halljátok Vészi Endrétől és másoktól is, érzésem szerint igen fontos volna, hogyha az írószövetség, amelyik mégis egy valamit magára adó szervezet, esetleg megpróbálna valamit lépni annak érdekében, ne a puszta találom, találgatások alapján kelljen elfogadni azt, hogy valami objektív történelmi tény, vagy nem objektív történelmi tény. A második fele, amit ezzel kapcsolatban mondani szeretnék, az az, hogy azt hiszem, a jelenlévő, anyakönyviig hátrányosabb helyzetűek többségét szintén fogja érinteni. Az én korosztályom-béliek igen sokszor értetlenül nézik a mostani gyűjteményesés összkiadásokat, amelyek számos korosabb írótól megjelentek. Tudniillik azokat a bizonyos ominózus dokumentumokat, műveket, amelyeket az egész magyar népi írólegendárium új anekdotaként, szájról szájra ismerhet, ezeket nem lehet sehol föllelni. Tamási Lajos felszólalása közben jutott eszembe, éppen ennek őszintesége és nyíltsága miatt, hogy vajon ez a bizonyos írói lel- kiismeret-tisztulás, ez nem válna-e valóban azzá, hogyha nem maradnának ki ezek a művek sem? Tehát hogyha nem tetszés szerint, és nem csak visszafelé kikorrigált pályaképeket kaphatnának a magam korabeliek, vagy azokról a fiatalabbakról nem is beszélve, akiknek már mi továbbítjuk ezeket a legendákat. Tehát a művek óhatatlanul szövegromlásokon mennek keresztül. KUCZKA PÉTER: Még egy mondatot erről, ne haragudjatok. Lehet, hogy Máté elégetett mindent, de ezekből a jegyzőkönyvekből általában nem egy példány készült. Az egyik példány itt volt, a többi példány, vagy a másik példány ment megfelelő, különböző helyekre. Tehát nagyon valószínű, hogy valamilyen archívumokban, ahol nem égették el Máték, vagy valahol... Mondjuk, a Belügyben... CSOORI SÁNDOR: : Nem „valamilyen”! A Belügyminisztériuméban! [BESZÓLÁSOK, NEVETÉS.] (KÖZBESZÓLÁS): Ne haragudj, hogy avatatlanul közbevágok. Két hónapig dolgoztam a Művelődési Minisztériumnak83 az irattárában. 1949-től az összes anyag megvan, de ahhoz nem nyúlhattunk hozzá. KARINTHY FERENC: Megvan? Isten éltessen! ’49-től? Harminc év! Az is jó! 83 MM: 1980-ban alakult, a korábbi Kulturális Minisztérium és az Oktatási Minisztérium összevonásával. 69
