Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
1. nap
írók az írószövetség történetéről (1945-57) hogy amikor Farkas Mihály volt az ideológiai titkár, ahhoz jártunk. Azt nem akarom részletezni, mert kriminális volt: farkas-mosolyú kedélyességgel beszélgetett. Én láttam, mellettem ült szegény Déry, aki hát okosabb volt, mint én, többet is tudott már, hogy mik vannak... Farkas egy festményről beszélt, ami a szobája falán volt, hogy milyen nagyszerű dolog, de valami primitív módon... O akkor valahogyan, ezek még nem tisztázott ügyek, pillanatnyilag átállt Nagy Imre oldalára. Nyilván, hogy mentse magát az előző években elkövetett dolgok alól, gondolom én, mert ő akkor erősen kormányprogra- mos vonalat próbált képviselni. A festmény... A festményről csak ilyeneket mondott - mellettem ült Déry, aki egészen összehúzta magát hogy ez a takarítónőnek mennyire tetszik! Na, most ezt értik az elvtársak... FEKETE GYULA: Azon szokta lemérni, hogy annak mennyire tetszik! Hogy annak tetszik-e... Ki festette? Arra sem emlékszel? TAMÁSI LAJOS: Nem. De hogy annak mennyire tetszik, hogy ez a nép hangja! Most ilyen szinten volt ő ideológiai titkár, és a kultúra gazdája: Farkas. Rendkívül barátságos volt. De Farkas Mihály barátságát tudni kellett, hogy az szabályozott barátságosság volt. KUCZKAPÉTER: Lajos,Te a képre emlékszel, hogy mi volt azon a festményen? TAMÁSI LAJOS: Nem emlékszem. KUCZKA PÉTER: Én megmondom! A témája az volt, hogy a kiskatonák almát szedni segítenek a termelőszövetkezetben72. TAMÁSI LAJOS: Lehetséges. [hangzavar, nevetés.} Bocsánatot kérek, nem akarok visszaélni a 72 TSZ: általában ipari vagy mezőgazdasági kisárutermelők szövetkezeti, kollektív, szocialista üzeme, ill. gazdasága; a termelők kollektívájának tulajdonában levő vállalat. Fekete Gyula 52
