Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
3. nap
3. nap 1983, november 21. beszédeknek, vagy a Rajk-temetés országos, vagy az irodalmi életben történt fogadtatásának a menetét nem a Rajk-temetéssel kell elkezdeni, és nem a Rajk-temetés lefolyásából kell megítélni, hanem mindabból, ami a Rajk-te- metéshez elvezetett. Tehát először is a Rajk-perből magából. No, most mindezzel azt szeretném mondani, hogy az egész kérdésnek a megítélésénél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk, illetve erősebben kell tekintetbe vennünk a Rákosi-féle politikát, a Rákosi-féle vezetésnek a politikáját. Egyébként az MSZMP165-nek az a bizonyos 1956-os határozata is erre irányította a figyelmet, amikor az események kiváltó okai között elsőként a Rákosi-féle politikát jelölte meg mint előidéző okot. Tehát ezért vitatkoznék én a Togliatti-szöveggel, és ezért gondolom azt, hogy bármennyire is tiszteletre méltó ideológus és politikus volt Togliatti, az a közelítés mód, ami ebben a szövegben megjelenik, nem tekinthető teljesen érvényesnek. Ezt különben aztán az olasz pártnak a későbbi ideológiai és politikai határozatai, úgy tudom, hogy korrigálták is. Köszönöm a figyelmet.-Aztán visszaadjuk Be- recz elvtársnak, még mielőtt valaki megint idéz belőle! LEZSÁK SÁNDOR: Úgy tűnik, hogy Togliatti megidé- zése sok-sok kérdést okozott, ezeket olvasom azzal a szándékkal, hogy választ várnak. 1.: „Miért hiszünk neki jobban, egy olyan embernek, aki távolról nem látta az eseményeket, mint annak, aki itt volt?” Második kérdés: „Ha kívülállókra hivatkozunk, lehetne találni ellenvéleményt bőséggel, akik ugyanígy, távolról tisztán látták az eseményeket, ahogy Berecz elvtárs jellemezte Togliattit.” |fo Magyar Szocialista Munkáspárt néven jogfolytonos a KMP-vel, az MKP-vel és az MDP-vel, vezető testületé a Központi Bizottság (KB), irányító szerve a Politikai Bizottság és a Titkárság. — 223
