Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)

3. nap

3. nap 1983. november 21. szerepéről megjelent, hajói tudom, összesen két írás, a Társadalmi Szemlé­ben144 és az Élet és Irodalomban, ezek is, én úgy éreztem, inkább hűvös ob­jektivitással, vagy pedig egy személyesebb jellegű anekdotagyártással, vagy anekdotizmussal próbálták megoldani a kérdést, de nem igazi tudományos tárgyilagossággal. Tehát a kor egy ilyen jelentékeny figurájának - most én ezt negatív értelemben értem - a munkásságát sem tárta fel, nem dolgozta fel, nem rajzolta meg a magyar történelemtudomány, és hát éppen ezért az irodalom sem volt erre - legfeljebb csak jelzésekben! - képes. Végül is Lu­kács Györgyre szeretnék hivatkozni, aki az 1960-as évek végén beszélt arról, hogy addig nem tudunk tovább lépni, és addig nem tudunk igazán a jelennek a kérdéseire se választ adni, ameddig ennek a félmúltnak a kérdései megvá­laszolatlanok, ameddig ennek a félmúltnak a kérdéseire nem adtunk igazán választ. Úgy gondolom, ez a figyelmeztetés még ma is időszerű. Köszönöm a figyelmet. KARINTHY FERENC: Nagyon jó! Jól van... LEZSÁK SÁNDOR: Köszönjük szépen Pomogáts Béla kiselőadását. Egyik hiányunkat pótoltuk ezzel. Több ilyen hiányosságunk van 1945-től 1956-ig. Kellett volna beszélni például az írószövetség külügyi kapcsolata­iról, kellett volna beszélni az írószövetség vidéki szervezeteiről, kellett vol­na beszélnünk a Fiatal írók Munkaközösségéről, amiről én eléggé röviden beszéltem, de még sok minden másról. Hadd mondjam el, hogy mi próbál­koztunk meghívni embereket, írókat, korabeli résztvevőket, hogy szólalja­nak meg, és beszéljenek nekünk. De vagy érthető indokból, vagy más indo­kok miatt erre nem vállalkoztak, nem mindenki vállalkozott. A ma délutánt a következőképpen próbáljuk megszervezni: az elmúlt alkalommal október 23-nál álltunk meg, bizonyára emlékeznek. Az elkövetkező időszakot két részre osztottuk föl: október 23-tól november 4-ig, a második időszak pedig november 4-től január közepéig, illetve áprilisig, az írószövetség feloszlatá­sáig. Technikailag segítsenek: raktunk ki papírlapokat, ceruzákat, ha valaki hozzászólásra jelentkezik, vagy kérdésre jelentkezik, akkor írják föl, vala­hogy juttassák ide menet közben. Én úgy készültem, hogy minél több doku­mentumot olvassak föl, mert e nélkül, főleg az idősebb írókat hallgatva nem emlékszünk azokra a szavakra, amiket mondanak, nincsen közös nyelv. Is­meretek nélkül a kérdéseik pedig olyanok, mint a betonra szórt virágmagok, 144 Tudományos folyóirat, 1931-ben indult. 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom