Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
2. nap
írók az írószövetség történetéről (1945-57) Rákosi négy-ötszáz személy letartóztatását tervezi. Július 18-án és 21-én a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Rákosit leváltja. Nos, ezekkel kapcsolatban történésznek kellene ideállni, egy tisztességes történésznek, aki sokkal elemzőbben beszélne erről a korszakról. Ide tartozik, hogy július 26-án Nasszer egyiptomi elnök bejelenti a Szuezi-csatoma államosítását. - Szeptember 17-én ül össze az írószövetség közgyűlése, amelyik tisztújító és beszámoló közgyűlés. Én azt javaslom, hogy idáig haladjunk egyelőre, és ez utóbbiról beszéljünk, az írószövetség közgyűléséről. Én összeszedtem néhány adatot, hogy mit írnak erről a közgyűlésről. Szeptember 17-ről: Berecz János a következőket írja a Ellenforradalom tollal és fegyverrel - 1956115 című, a Kossuth Könyvkiadónál116 megjelent könyvében: „A revizionista csoport az írószövetség szeptember 17-i közgyűlésén készítette elő a teljes frontnyitást. Nagy Imre hívei uralták a szószéket, a hangulatot, ők szabták meg a tennivalókat. Szenvedéllyel ostorozták a lassú huzavonát, nem ismertek fel mást, csak hibát és bajt, azt, hogy akadozunk, egyhelyben topogunk. Aminek a bürokratikus, szektás, dogmatikus ellenállás az oka. Hadakoztak a sztálinista és a rákosista restauráció veszélye, valamint a konok restaurátorok ellen, akik vissza akarják hozni a közéletbe a sztálinista elveket és módszereket. Elítélték a vezetés lassúságát, az új intézkedésekkel kapcsolatban pedig helytelenítették a gyorsaságot. A hibák gyökereit egyes befolyásos emberekben, a párt- és államapparátusban keresték, amely a személyi kultusz, és az egyszemélyi vezetés uralmának idején jött létre és bizonyos kontraszelekció útján válogatta ki a maga felelős, kulcspozícióban levő embereinek jelentős részét.” - Berecz így folytatja: „A kiút Nagy Imre - ezt visszhangozta az egész hivatalos közgyűlés. Általános igénnyel hirdették meg a magyar írók nemzeti egységét: »Mi, magyar írók tekintet nélkül pártállásunkra és filozófiai meggyőződésünk különbözőségeire véd- és dacszövetséget kötünk az igazmondásra!« - mondotta Háy Gyula, a párt tagja. A közgyűlés igen nagy hatást gyakorolt a közvéleményre, hiszen az írók olyan gyújtó stílusban adták elő mondanivalójukat, és olyan fogalmakkal dobálóztak, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek. (...) A közgyűlés után az 115 Első kiadása 1969-ben jelent meg, majd kibővítve a 2.: 1981-ben (idézetek innen), ill. 3. kiadás: 1986. 116 1956-ban, a Szikra Könyvkiadó utódjaként hozta létre az MSZMP. 132
