Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
Az MVSZ és politikai környezete, kronológiája 1989-2000
1990 január 7. január 6. január 18 és december 22-ei napi jelentést is. Ezeknek az információknak egy része titkos eszközök (telefonlehallgatás, levélellenőrzés, hálózat) igénybevételével keletkezett. „Céljuk volt - a megfigyelésen kívül - a beépülés és a viszálykodás keltése is. Elsősorban a szociáldemokrata párt eltakarítása volt a fő céljuk, annak érdekében, hogy az új MSZP akadálytalanul a Szocialista Internacionálé tagja lehessen. Ki sem látszott ez a párt a botrányokból, verekedésekből. Utólag kiderült, hogy masszív volt a jelenlétük az FKGP-ben és az MDF-ben is. Az iratok szerint sok civil szervezetbe is beépültek. Véleményem szerint az MVSZ ellentétekkel terhes működésében nagy szerepet játszottak” írja dr. Fekete Gyula. A Végvári József nyugállományú rendőr-őrnagy által kirobbantott űn. Dunagate-botrány hatására Horváth István belügyminiszter 1990. január 23-ai hatállyal lemondani kényszerült pozíciójáról. Helyét Gál Zoltán vette át, aki az Antall-kormány május 23-i beiktatásáig maradt hivatalában. Megjelent a Nemzeti Megmentési Front január 5-i nyilatkozata a romániai nemzeti kisebbségek jogairól. „A Nemzeti Megmentési Front határozottan elítéli az előző diktatórikus rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott politikáját és ünnepélyesen kinyilvánítja: valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív nemzeti jogokat és szabadságjogokat”. Szükséges, hogy az ország új alkotmánya ismerje el és garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait és szabadságjogait, ki kell dolgozni a nemzeti kisebbségi törvényt, létre kell hozni a Nemzetiségügyi Minisztériumot. (A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozata a romániai nemzeti kisebbségek jogairól. Romániai Magyar Szó, Bukarest) Márton Áron boldoggá avatási ügyének postulátorává a gyulafehérvári püspök P. Szőke Jánost nevezte ki. A szovjet hadsereg visszaadta a katolikus egyháznak az esztergomi nagyszeminárium épületét. Döntés született, hogy az esztergomi prímási palota előtti teret Mindszenty József hercegprímásról nevezik el. 79
