Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
Epilógus
Epilógus A nemzeti intézmények védelmében Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tanácskozás! Ma ismét egy nagyon hasznos és tartalmas eszmecsere részesei lehettünk, köszönhetően a kitűnő előadásoknak, előadóknak, akik a téma kapcsán a rendszerváltás alkotmányos problémáit és nemzeti sorskérdéseink egy részét is érintették. Utalnék mindenek előtt Király Tibor akadémikus bevezetőjére, Zlinszky János professzor úr, az erkölcsi értékrendet előtérbe helyező, magával ragadó jogbölcseleti előadására és Hende Csaba államtitkár úr gyakorlatias tájékoztatására a készülő törvényekről és azok megfontolásairól, hátteréről. Nem lévén jogvégzett szakember, én az említett három előadás egy-egy gondolatát kiragadva, hozzászólásomban a Kahler Frigyes által említett erkölcs és tisztesség elvének érvényesítését szorgalmaznám - a fórum tematikájára utalva -, a jogállam keretében, a nemzet életében. Király Tibor történeti bevezetőjében fölvázolta a jogállam ismérveit és fölsorolta hazai intézményeit: kezdve a szabadon választott Országgyűléstől, a Kormánytól, az Alkotmánybíróságtól és a bíróságoktól, egészen az om- budsmanokig és a területi önkormányzatokig. Elmondta, hogy azon túl, hogy a jogállam formailag megtartja saját törvényeit, még a jog fölött álló értékeknek, értékrendszernek is meg kell felelnie. Zlinszky János nagyívű előadásából azt a részt emelném ki, amelyben azt fejtegette, hogy az állam a hatalom tényleges gyakorlója, melynek alanya a nemzet. Az állam feladatai között említette a közérdek primátusának érvényesítését, a közterhek elosztását, a közjavak közcélokra történő felosztását és az egyéni szabadság biztosítását. Hangsúlyozta, hogy az erkölcsi értékrend az egyéni érdekek fölött áll, s a közhatalom gyakorlója a közhatalmat nem használhatja föl magáncélokra, mert akkor alkotmányt sért. Végül Hende Csaba államtitkár úr előadásából kiemelem a minőségi jogalkotásra törekvő szándékot és a magyar nyelv használatának védelmében készülő törvényt, amely a köztájékoztatásban, a kereskedelmi és gazdasági életben kívánja helyreállítani és megóvni a magyar nyelvi környezetet. Amint azt a jelenlevők tudják, gróf Széchenyi István 1825-ben hasonló céllal, a magyar nyelv és a tudományok magyar nyelvű művelésére hozta Hozzászólás a „Nemzet és jogállam” fórum vitájában. Kossuth Klub. 2001. február 3. 457
