Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
A magyarok világszervezetének rövid krónikája az ezredfordulóig
Előzmények, jogelőd szervezetek rabszolgaságba hurcolták, a nyugatra menekült magyarok százezreit pedig súlyosan diszkriminálták. Az utódállamok közül Ausztria, Szlovákia és Románia, akik „Hitler első csatlósai” voltak, győztesként részesültek „az utolsó csatlós” Magyarország területeiből, csakúgy mint Jugoszlávia, vagy az „újgazda” Szovjetunió. A hazug békedöntést igazolandó, az elcsatolt területek új birtokosai mielőbbi asszimilációra késztették; kitelepítették, elüldözték, kényszermunkára, vagy halálra ítélték az őslakos magyarok sokaságát. Kíméletlenül bánt velük három állam: a „demokrácia” mintaországa, Csehszlovákia; Kárpátalja új bitorlója, Szovjet-Ukrajna; Tito Jugoszláviája. Mindszenty bíboros, az egyházak, és a maradék MVSZ határozott tiltakozása - a Felföld magyarságát kiirtó szándékok, akciók ellen -, az Országgyűlést és a kormányt is cselekvésre késztette. A megszálló szövetséges államok egyoldalú hatalomgyakorlása miatt - kellő nemzetközi támogatás híján -, az erőtlen magyar tiltakozás nem szabott gátat az utódállamok sovinizmusának, hatása elenyésző volt. Külhoni magyar támogató is elvétve akadt. A győztes szövetségesek ugyanis gyanakvással nézték, s büntették az országaikban élő, az óhazával szolidarizáló magyar szervezeteket és tagjaikat. Pedig közülük sokan harcoltak, hősi halált haltak a szövetséges hadseregekben, küzdöttek a nácizmus ellen. Hiába. A háború alatt kialakult hungaro- fób hangulatnak nemcsak hazaszerető külhoni nemzettársak, hanem a szovjet uralom elől azidőben nyugatra menekült magyar néptömegek is szenvedő alanyaivá váltak. Őket „displaced persons”-ná - hontalan „dipi-sekké” - tették; mindannyiukat így nevezték el, s kollektiven büntették, diszkriminálták a nyugati menekülttáborokban... A Magyar Királysággal együtt a Magyarok Világszövetsége is háborús áldozattá vált... 1945 tavaszán - a Budapesti Nemzeti Bizottság határozatával - koalíciós alapon ugyan még újraszervezték a Magyarok Világszövetségét, de a külhoni képviselők részvétele nélkül. Ügyvezetője Ács Tivadar maradt. Perényi Zsigmond utóda Nagy Ferenc - a Nemzetgyűlés elnöke, a Független Kisgazdapárt vezetője, miniszterelnök - lett, mint az MVSZ Elnöki Tanácsa (E.T.) elnöke. A Tanács tagjai: Buchinger Manó (SZDP), Kállai Gyula (MKP), Kovács Imre (NPP), Lengyel Károly (Szakszervezeti Tanács), Szent-Iványi Sándor (Polg. Dem. P). Az MVSZ fővédnökévé Tildy Zoltánt választották. A Közgyűlés és a Választmány nem működött, fontos ügyekben az E. T. döntött, s amit tehetett, megtett pl. a hadifoglyok, a háborús menekültek és a szülőföldjükről elűzöttek érdekében. A Nagy Ferenc vezette Elnöki Tanács 17
