Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
A magyarok világszervezetének rövid krónikája az ezredfordulóig
NEMZETÉPÍTŐ KÍSÉRLET számba vette a világban szétszóratott nemzet tagjait, közösségeit. Egyik kiemelt feladata és tevékenysége volt, hogy a rászoruló külhoni kolóniákba magyar papokat, tanítókat küldjön az Óhazából, akik magyarságmentő misz- sziót láttak el mindenütt. Közel egy évtizedbe tellett, amikorra az Iroda fő feladatát teljesíteni tudta. Az utolsó békeévben, 1938 augusztusban hívták össze a Magyarok II. Világkongresszusát. Előtte - Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából -, 1938. május 25-27-én Budapesten tartották a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek ünnepi eseményei megmozgatták a Föld katolikusságát, s a magyar társadalmat. Az eucharisztia első világraszóló hazai ünnepségére a magyar főpapokon kívül 14 bíboros, 48 érsek, 197 püspök érkezett külföldről (kivéve Németország és Ausztria főpapjait, akiknek Hitler megtiltotta a részvételt). Ez a sikeres - néhány millió hazai és többtízezer külföldi hívőt vonzó -, nagyjelentőségű esemény kedvező feltételeket teremtett az augusztus 14-21 között Budapesten rendezett magyar világtalálkozóra, amelyen 26 országból érkezett, 950 külföldi magyar szervezetet képviselő küldött és nyilvános programjain összesen kétszázezer vendég vett részt. A Világkongresszus 400 tagú küldöttségét a Királyi Várban Horthy Miklós kormányzó is fogadta, akit a Magyarok II. Világkongresszusa nevében Eör- dögh Elemér pápai prelátus, toledói (USA) rk. plébános üdvözölt. Elmondta, hogy „... azért gyűltünk össze most már másodszor egy világkongresszus kereteiben szülőhazánk szívében és fővárosában, hogy megalakítsuk minden politikán és felekezeti kérdésen felülállóan a Magyarok Világszövetségét.” A két alapító atya; gróf Teleki Pál VKM miniszter, báró Perényi Zsigmond koronaőr és a külhoni küldöttek, 1938. augusztus 16-án létrehozták a Magyarok Világszövetségét. Megválasztották a Magyarok Világszövetsége első elnökségét, választmányát és tisztikarát, amelyben arányos képviseletet biztosítottak a történelmi hazán túli szórványban élő külhoni magyarok, s a velük együttműködő honi intézmények küldötteinek. 14
