Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
A magyarok világszervezetének rövid krónikája az ezredfordulóig
NEMZETÉPÍTŐ KÍSÉRLET A KMSZ 12 pontba foglalt programfeladatain túl, az elnök elérendő célként kijelölte, hogy: • a Szövetségnek hivatalos lapja legyen (Külföldi Magyarság), • országonként egységes szervezetbe tömörüljenek a magyar szervezetek, • létesüljön Nemzetközi Magyar Kultúra Alap, s a népesebb magyarlakta településeken alakuljanak Magyar Házak, ifjúsági kollégiumok, testedző egyesületek, • fel kell állítani a Külföldi Magyarok Múzeumát, hogy benne a külföldi magyarok múltjára vonatkozó emlékeket őrizzék, kiállításokon mutassák be, s végül, • 1921 nyarán Budapesten magyar világkongresszust kell rendezni. A nagy célkitűzéseket és a programot - állami támogatás híján - képtelenek voltak teljesíteni. A KMSZ - a Külföldi Magyarság (1920-1925) c. lap csődbe jutása után - 1927-ben elenyészett, így a magyarok világkongresszusát - 8 év késéssel - egy új szervezet rendezte meg. 1928-tól a báró Perényi Zsigmond vezette Magyar Nemzeti Szövetség (MNSZ) amerikai osztálya vette át a magyarság érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat. 1928 március 15-én avatták New Yorkban az amerikai és az óhazai magyarok közadakozásából fölállított Kossuth szobrot. Ebből az alkalomból báró Perényi vezetésével 540 fős Kos- suth-zarándoklat indult az USA-ba, amelyen a magyar közélet neves személyiségei, szervezetek képviselői (adományozók) vettek részt. Ünnepi kőrútjukon találkoztak-tanácskoztak a szétszórtságban élő amerikai magyarok sok elismert közösségével, hírneves személyiségével. Ennek eredményeként hívták össze 1929-ben a Magyarok I. Világ - kongresszusá-t. A Budapesten rendezett világ- találkozóra a világ 24 országának nyolcvan magyar szervezete küldte Kossuth Lajos szobra New Yorkban el képviselőit. Az amerikai 12
