Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
Az MVSZ és politikai környezete, kronológiája 1989-2000
1991 február 26. február 28. 1991. március március 3. március 5. március 7. március 11. március 31. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülése április 1-jei határidővel a szerződés katonai szervezetének felszámolásáról határozott. Megalakult a Magyarországi Református Egyház X. budapesti zsinata. Lelkészi elnöke Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök, világi ein. Bodnár Ákos tiszántúli főgondnok, lelkészi aleln. Márkus Mihály dun.túli püspök, világi aleln. Czine Mihály irod. történész. (Az új zsinati testület megválasztásával véget ért az egyházi vezetés hitelessége körüli vita.) Az utolsó népszámlálás Csehszlovákiában, amely szerint a 15,6 millió lakos 63%-a cseh (Csehországban 93,2%), 31,0%-a szlovák (Szlovákiában 85,6%; magyar 11,9%, azaz 587 ezer fő). A mintegy 1,4 millió csehországi morva és sziléziai ezután háromtagú föderáció igényével lép föl, s 1993 elején külön morvaországi és sziléziai tartomány alakul (ezeket Prága törvénytelennek minősíti). Az Országgyűlés úgy dönt, hogy a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe augusztus 20-a. AuMÉ: Csapó E.: Demokráciát! De milyent? „Magyarországon azoknak a demokráciájától és azoknak a liberalizmusától kell félteni az országot, akik a kommunizmus kiváltságosai voltak.” Az SZDSZ Kis János pártelnök vezette küldöttsége Pozsonyban tárgyalt az FMK, az MKDM és az Együttélés képviselőivel. Az utolsó jugoszláviai népszámlálás szerint (amelyet az albán bojkott miatt a statisztikai hivatal egészít ki) a 23,6 millió lakos 36,2%-a szerb (Szerbiában 65,8%), 19,7%-a horvát (Horvátországban 77,9%), 10,0%-a bosnyák (Bosznia-Hercegovinában 43,7%-os relatív többség), 9,3%-a albán, 7,5%-a szlovén (Szlovéniában 87,6%), 5,8%-a macedón (Macedóniában 64,6%). A magyarok aránya 1,6%. A lakosok 2,3%-a vallja magát jugoszlávnak (1981-ben még 5,4%, azaz 1,2 millió). 107
