Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja foglaltak állást. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szövetségi politika, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt 1956 után kialakított, a szocializmus jegyében jött létre és nem más alapon. Aki tehát a gazdasági-társadalmi rendszer ellen lép fel, az kívül helyezi magát a szövetségi politika keretein. Megjelentek olyan nézetek is, amelyek a szocialista országok szövetségi rendszerével szemben léptek fel, szembefordultak azzal a gazdaságitársadalmi átalakulással, amely Közép-Kelet-Európában az elmúlt negyven esztendőben lejátszódott. Nem pusztán történeti kérdések vitatásáról van ez esetben szó, hanem egy olyan ellenzéki álláspont kifejtéséről, amely alapvető, belső és külső érdekeket sért. Lehet ezeket tabuknak nevezni. De ezek olyan tabuk, amelyek megalapozták azt a szövetségi politikát, amely 1956 után kialakult, és amelyre épül egész szocialista építőmunkánk. Ehhez a gondolatrendszerhez kapcsolódott az 1956-os tragikus események újraértelmezésének követelése, aminek a lényege, hogy akkor forradalom volt, hamis tehát a Magyar Szocialista Munkáspártnak az az álláspontja, hogy ellenforradalmi, restaurációs veszéllyel kellett szembenézni. Ezeknek az eseményeknek forradalomkénti értelmezése a kapitalista országok vezető köreinek egyetértésével találkozik s ilyen módon a két rendszer közötti ideológiai harc vitatémája. Úgy vélem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt hiteles és árnyalt elemzését adta az akkori eseményeknek, hogy igyekezett megvilágítani azok belső és külső okait, az események menetét, az egyes időszakok jellegét. Az elmúlt harminc év gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése egyébként világosan bebizonyította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt felszámolta a múlt hibáit, hogy képes volt nemcsak a hibákat jóvátenni, hanem a szocializmus építését meg is újítani. Ezt itthon az emberek saját tapasztalataikkal tudják bizonyítani, külföldön pedig érdeklődéssel - és sok helyt, sokan, nemcsak a szocialista országokban - rokonszenvvel kísérték és kísérik azokat a reformfolyamatokat, amelyek nálunk a gazdaságban, a társadalomban és a kultúrában végbemennek, s amelyek nem egyszerűen valamiféle kompromisszumnak a következményei, hanem egy elvi politikának az eredményei. A szocialista építőmunkával való szembenállást táplálják olyan nézetek is, amelyek a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulásáért a magyar pártvezetést vagy a kormányt teszik felelőssé 96
