Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A közgyűlés jegyzőkönyve fennakadnak rajta az értékek, Nyugat felől is, de tapasztalhatjuk, hogy újabban Kelet felől is. Sokan vagyunk pedig, akik együttérzéssel figyeljük a Szovjetunióban megnyilvánuló nagyon rokonszenves törekvést, küzdelmet, erőfeszítést a megújulásra, s egyre-másra találkozunk lappangó ellenhangokkal, épp káderkörökben. Ezek egy kézlegyintéssel vélik elintézni az egészet: „Itt nem lesz szovjet koreográfia”, „Mi ezen már húsz év óta túl vagyunk.” Ismerős szöveg. Harminc és fél évvel ezelőtt hallottam először. Visszatérve a szennyáradatra, csak ismétlem, amit más alkalommal elmondtam már. Természetesen nem zárkózhatunk el a világtól, tehát a fertőzésektől sem mentesülhetünk. Az a jó! Annál életképesebb a szervezet, minél inkább edződik, leküzdve a fertőzéseket, mozgósítva ellenanyagait, fehérvérsejtjeit. Ez minden védőoltás lényege. De más a méregből a fertőző anyag és más a halálos, kivált, ha közben az ellenanyagait, a fehérvérsejteket is irtják. Lásd, Tiszatáj, Hitel, Csurka... No, ehhez annyit, nyilván az író is állampolgár, törvényes úton felelősségre vonható. Ezt annyira nem kifogásolnám, hogy épp nagy vágyaim egyike. A legutóbbi közgyűlésen is kifejeztem, szeretném elérni a legnagyobb írói rangot: hogy a saját büntetőjogi felelősségemre írhassak. Érvényben van ma is a kultúrpolitika alapképlete, a három T: támogat, tűr, tilt, de az értelmezése egyre inkább s egyre látványosabban a visszájára fordul: a támogatás a szemetet illeti, a tiltás az értékeket. Nem részletezem itt, eleget részleteztem és bizonyítottam már, cáfolatnak még csak a kísérletével sem találkoztam idáig. Nem kedvelem én ezt a harmadik „t”-t, még a szennyezésre sem követelném úgy általában a tilalmat. No, persze a támogatását sem nevezném szocialista eszmeiségnek. De ha szóhoz juthattam, még csak nem is a kul- túrmocsok támogatása ellen emeltem szót, hanem hatalmi segédlettel körülbástyázott monopóliumai ellen. És még csak nem is az értékek szapora tilalmi táblái ellen, hanem durva kirekesztésük ellen. Az önvédelemre elemi joga van - akár azt mondom, a nemzetnek, akár azt mondom, a szocializmusnak - a kártevőkkel szemben, s ettől az önvédelmi jogától fosztják meg a kirekesztések. A Tiszatájt tíz éve folyton fojtogatják. El ne higgyem már, hogy most egy-két verssor miatt került hurok a nyakára, Illyés Gyulát - kérdezgettem már, még nem kaptam rá választ - melyik verssora miatt rekesztették ki az irodalmi sajtóból? Azzal a 30-40 íróval együtt, akivel egy fórumot kért, egyetlent a kétezerből, melyet a nevével jegyezhet, s úgy kel87
