Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A közgyűlés jegyzőkönyve Ezt a levelet több mint százan aláírták a Magyar írók Szövetsége kommunista párttagjai, tehát ők a megszólítok és a többiek a megszólítottak. (Taps.) Mészöly Miklós: Kedves Barátaim! Tisztelt Közgyűlés! Amennyire érzékelni lehetett, az elmúlt hetekben közgyűlésünket szokatlanul aktív hivatalos aggodalom előzte meg. Amennyire ugyancsak érzékelni lehetett, ez a szokatlanul aktív aggodalom egyáltalán nem állt arányban - legalábbis az én alkalmi beszélgetéseim statisztikája szerint - az írók aktív érdeklődésének intenzitásával. Sőt éppen az utolsó hetekben, hónapokban következett be olyasmi, ami nagyon hasonlít a konszolidált egykedvűséghez, a jobb híján felülemelkedés kiábrándultságához és írókról lévén szó, kulturált tartózkodásba csomagolt közömbösséghez olyan tények és döntések iránt, amire sajnálatos módon inkább a politika masinériája nyomta rá bélyegét, nem az őszintén igényelt dialógus-keresés, hogy a kölcsönös igényeket kielégítő kompromisszum létrejöhessen. Kertelés nélkül megállapíthatjuk, hogy szövetségünk - a végre titkosan választott elnökséggel az élen - ötéves működése során szinte egyetlen valóban fontosnak mondható eszmei, morális, személyi és gyakorlati kérdésben sem tudta választmányi szavazattöbbséggel támogatott álláspontját elfogadtatni a felügyeleti szervekkel. Egyetlen fontosnak mondható kivétel a honorárium-ügyek bizonyos rendezése, ez azonban nem volt több, mint a javadalmazások általános rendezéséhez való megkésett felzárkózásunk. Választmányunk eszmei állásfoglalásairól, gyakorlati javaslatairól bárki tájékozódhatna, ha az elmúlt öt év jegyzőkönyveit nem csupán vitathatatlan kihagyásokkal tették volna publikussá. így a közgyűlésünk pillanatában sem lehet világos a tagság széles körében, hogy a mendemondákká mitolo- gizálódott írószövetségi ügyekben a választmány és az elnökség tagjai konkrétan hogyan és miben foglaltak állást, mit mondtak és mi volt az érvelése a felügyeleti szerveknek. Ám mégsem tartanám helyesnek, ha ennek az elmúlt öt évnek rosszízű csontjain változatlan logikával és szenvedéllyel rágódnánk. Ami elmúlt, legyen mementó, hogy ez az út eredményesen és kockázatmentesen egyik fél számára sem járható. Feladatunk most az kellene, hogy legyen, hogy a leghiggadtabban és felelősségteljesen próbáljunk légkört teremteni és a szövetség egészséges működésének a politikával egyetértésben új kereteket 81
