Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

A közgyűlés jegyzőkönyve

A másik Magyarország hangja Van egy olyan nézet, amelyik az irodalmi turbulenciát az egyre sú­lyosabb megélhetési gondokkal járó élet természetes mellékjelenségének tekinti. Ez megint tipikusan lineáris gazdagságrögeszmés szemlélet. Hiszen az írói hivatás, amelyet személy szerint vállaltunk és a magyar íróság efféle kollektív demonstrációja, amelynek most tanúi vagyunk, anélkül, hogy az irodalom vitális érdekeit szem elől veszítené, mindig kész önérdekével szemben, akár az önfeláldozásig menő morális kiállásra. A magyar társa­dalomnak az a maroknyi serege ez, amelyikben a statisztika a legtöbb ön- sorsrontót tarthatja számon. Sajnos. Én bízom a testület szemléletében. Bízom benne, hogy mint annyiszor a történelemben, a magyar íróság megint felvállal egy elárvult nemzeti ügyet, még azon az áron is, hogy fejünkhöz kapjuk a vádat: no lám, a szakma az érdekeit védi. Vállaljuk fel, mert mások nehezen vállalják fel: nemzeti kis- létünk garanciájaképpen a magyar líra és irodalom következő korszakához a feltételek biztosítottak. Bizonyára hiányolják, hogy nem elemeztem, csak érintettem azokat a jelenségeket, amelyek öt év során annyira meghatározták a mi írószövetsé­gi életünket. Azt a vonalat, magasra ívelő vonalat, amelyet elképzeltünk, hogy ez alatt az öt év alatt végigélünk, fel tudjuk rajzolni egy imaginárius vonalként. Örülnék, ha ez a közgyűlés fordulatot jelenthetne a magyar iro­dalom számára. Nem tudok mást mondani és másnak mit mondani, ma­gamnak mondom Ady Endre versét; olyan tömören mondta, hogy nem ér­demes a témát továbbragozni, csak idézni. „Halj meg szívemben civódó magyar, Békétlen Koppány, hun ördögök fia, Komédia mindez, komédia... ” Hát, ha két napra meg tudjuk halasztani szívünkben ezt a civódó ma­gyart, akkor remélem, hogy holnap estére jó hangulatban, igaz barátság­gal zárhatjuk ezt a közgyűlést. Köszönöm a türelmüket. (Nagy taps.) Jovánovics Miklós (elnök): Megköszönöm Hubay Miklós elnöki beszámolóját. Ez a beszámoló nem volt egészen szabályos, elmondhatjuk, hogy az írószövetség történe­tében először fordul elő, hogy a közgyűlési beszámolót egyben esszének is nevezhetjük. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom