Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentései a Politikai Bizottság ülésére (1986. november 4., november 18.)

4. / Az elnökségi vita arról tanúskodott, hogy a testület döntő többsége a közgyűlésnek az előre kitűzött időpontban való megtartását kívánja; a ha­lasztással - egy kivételével - az elnökség párttag tagjai sem értettek egyet. Az elnökség állásfoglalása alapján a közgyűlés - a szövetség vezető szer­veinek döntésére alapozott - elhalasztására nem látszik lehetőség. A hátra­lévő választmányi ülést november 21-éré tűzték ki. A választmány állás- foglalását - a késői időpontból adódó technikai nehézségeken túlmenően - erősen befolyásolja majd az elnökség túlnyomó többségének az az elha­tározása, hogy mandátumuk lejártával nem vállalják a további működést. A közgyűlésnek a kitűzött időpontban való megtartásához a választ­mány ellenzéki hangoltságú csoportja azért is ragaszkodik, mert a Tiszatáj ügyét saját szempontjukból, egy írói egységfront kialakítása szempont­jából kedvezőnek, „a hatalom” szempontjából pedig kedvezőtlennek ítélik, s úgy gondolják, hogy „a hatalom” annak érdekében, hogy nagyobb bot­rány nélkül „megússza” a közgyűlést, az utolsó pillanatban kénytelen lesz engedményeket tenni. Mindenekelőtt a Tiszatáj ügyében várnak enged­ményeket, de arra is történt utalás, hogy a népi írói csoport által évek óta kért „Hitel" c. folyóirat megindításának engedélyezése is kedvező hatású lenne. 5. / Az elnökségi ülés ismételten megerősítette, hogy a közgyűlés elő­készítésének munkálatai változatlanul késedelmesen és a kellő szervezett­ség nélkül folynak. A határozati javaslatokért felelős munkabizottság mindmáig össze sem ült. Nem készült el írásban az elnökségi beszámoló, s egyre csekélyebb a valószínűsége, hogy időben megszülessen. Az elnökségi ülés tudomásul vette azt is, hogy az elnöki beszámolót - amely a hagyomá­nyok és az alapszabály szerint is a választmány ötesztendős tevékenysé­géről, a magyar irodalom fejlődésének főbb tendenciáiról lenne hivatva összefoglaló képet adni a szövetség tagjainak - ezúttal egy a magyar iro­dalom háttérbe szőri to ttságáról és szerepvesztéséről szóló esszé fogja he­lyettesíteni. Ez ellen a vitában csak a minisztérium és a KB képviselői emel­tek szót. 6. / Az elnökségi ülésen az ellenforradalom évfordulójával kapcsolatos nyilatkozat körüli vita során Csoóri Sándor arra „figyelmeztetett”, hogy az, amit ma a „politika” ellenzéki akciónak és állásfoglalásnak minősít, két A másik Magyarország hangja 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom