Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Részletek az írószövetség elnökségi üléseinek jegyzőkönyveiből (1987. január 14.; február 4.; március 25.)
nem lesz itthon a miniszter és mi belemenjünk egy lehetetlen utcába. Most nem is a tagok felvételéről van szó, mert ez valóban belső ügyünk, de ezt ne kössük össze azzal a hiedelemmel, hogy ha mi ezt megcsináljuk, akkor így vagy úgy alkalmasak leszünk valamilyen igazi alkura. Hernádinak nagyon igaza van abban, hogy a politikus nem politizál, tehát nekünk kell politizálnunk. Ha tudniillik a politika politizálna, akkor nem történhetne meg az, ami megtörtént, és ami elhangzott, hogy a hierarchia csúcsán álló legmagasabb személy kívánja a Magyar írók Szövetségétől, hogy X. Y. tűnjön el. A magyar irodalom kétszáz éves történetében csak az ötvenes években lehetett ilyen dolog, az előző korszakokban nem. Ezt nem akarom elhinni. Képzeljétek el: írókkal történik meg ilyesmi. Mit fognak írni erről a kívánságról az elkövetkező nemzedékek? Miért kellene nekünk még tovább várnunk, megvárnunk a miniszter döntését. Mi tudniillik feltételezzük azt, mert mi jóindulatúak vagyunk megint, hogy abba bele is fog egyezni, hogy az irodalmi kollégiumot esetleg megszüntetik, és a jogokat visszaadják. Bárány Tamás: Van már ilyen kollégium? Csoóri Sándor: Van rá határozat! Cseres Tibor (elnök): PB-állásfoglalás van, azt bármelyik keddi ülésen stomírozni lehet. Csoóri Sándor: Tibor, nagyon örülök annak, hogy te is bízol ebben. Én azonban nem vagyok ebben annyira bizonyos, mert nemcsak a politika fog itt lépni, hanem azok is, akik ennek a kollégiumnak így vagy úgy tagjai. Ők is elmondják a véleményüket. A miniszter nagyon nehéz döntési helyzetben lesz, mert mindenesetre órájuk figyel, a hűségesekre, akik kiléptek az írószövetségből és egy bizonyos rövid távon a politikának ezt a tévedését szolgálták, de hát végül is ők voltak a hűségesek, őket nem könnyű cserbenhagyni. Ezt nézzük. Ezért mondottam én azt, hogy meg kell várnia az írószövetségnek a miniszter döntését, és akkor akár testületileg beszélnünk kell vele. Ha ő meg tudott bennünket hívni már néhányszor fontos írószövetségi ügyekben, akkor meg tud bennünket hívni máskor is. Ha pedig nem, akkor lebecsül benElnökségi ülések jegyzőkönyveiből - 1987. március 25. 377