Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Részletek az írószövetség elnökségi üléseinek jegyzőkönyveiből (1987. január 14.; február 4.; március 25.)
A másik Magyarország hangja Fekete Gyula (alelnök): (...) hogy ha mi itt most a konszenzus felé akarunk lépni, miután három hónapig pofoztak bennünket - ezt mindnyájan tudjuk, nem részletezem és miután annyi szennyes rágalom és mindenféle korom szétterjedt a Szövetségről és a Szövetség vezetőiről, mi úgy gondoljuk, hogy ennek ellenére meg kell próbálni egy olyan helyzetet teremteni, hogy tisztázódjon és rendeződjön ez az elromlott dolog. Hogy mi miatt romlott el, azt sem tudjuk, de rögtön olyan pontokhoz kerülünk, amikről elvi fronton nem lehet egyezkedni. De gyakorlati szempontból vegyük ezt úgy, hogy megtesszük, amit lehet, ameddig egyáltalán a választmány elfogadja. Nagy kérdés, meg kell, mondjam. De ez is nagy erőbedobással sikerült, mert máig kaptuk a leveleket meg a telefonokat: hogyhogy, az alapszabályban leszögezett szavazási sorrendtől milyen alapon akarunk mi eltérni? És nem is lehet negligálni, mert igazuk van azoknak, akik felvetik, de itt az én meggyőződésem szerint számításba kell venni azt, hogy itt olyan helyzet alakult ki, amelynek a tisztázása a mi ügyünk is, de úgy látszik, hogy az egész politikának is fontos ügye volt. Azt hiszem, az elnökség ebben a dologban eléggé egységes álláspontot tudna elfogadni. Az alapszabály szerint valóban a szavazatok sorrendjében következnének, de jogilag módunk van arra, hogy a felügyelő hatóságunktól legalább utólagosan engedélyt vagy hozzájárulást kérjünk egy alapszabály átlépéshez, egy előírás átlépéséhez, hogyha ez ebben a helyzetben szükségesnek látszik. Azt is valljuk be - én legalábbis úgy látom -, hogy a kétbalkezes előkészítés miatt, a rossz politika miatt a közgyűlés valóban úgy zajlott le, hogy egy szín kimaradt a vezetésből. Tehát ha mi most korrigálunk abban, hogy ezt a színt igyekszünk bevinni a vezetésbe, hogy minél szélesebb körben minél több szín legyen benne a vezetésben, ezzel mi nem térünk el a saját elveinktől. Akkor is meg kell tennünk, mert a mi helyzetünkben - úgy gondolom - ez a legjobban indokolt, a legtisztább lelkiismerettel elvégezhető dolog. Cseres Tibor (elnök): Én megkérdezem mindjárt Baczoni Gábort, nem végső döntésként, de vélelmezésként, hogy a minisztérium hozzá fog-e járulni ehhez, hogy a ko- optálást így eszközöljük. Baczoni Gábor: Én nehezebb helyzetben vagyok annál, hogy egyértelmű választ tudjak adni. 368
