Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

Válogatás a sajtóvisszhangból (Köpeczi Béla, Fekete Sándor, az Elnökség levele, a Beszélő kommentárja, Szerdahelyi István írása, kilépők levelei)

A másik Magyarország hangja magyarán betiltották A Lilla-villa titka című vígjátékom már kiplakátozott bemutatóját, ez az ügy felvert némi port. Ennek ellenére nemhogy az el­nökség, vagy a választmány, de még a drámai szakosztály sem eresztett meg nemhogy valamiféle tiltakozást, de még egy szelíd kérdést sem az „illeté­kesek felé”: tíz esztendőn át csendben tűrték egy 1984 óta mégiscsak 120 előadást megért darab elfektetését. A legutóbbi években szerzett tapasztalataim alapján a mulasztást csak azzal tudom magyarázni, hogy sérelmeim sosem tartoztak abba a kategó­riába, amely rokonszenvet vált ki a tiltakozások szervezői körében. Fel kel­lett tennem magamnak a kérdést: mások sérelmei miért kevesebbek? S itt visszatérek a mába. A mostani írószövetségi fejlemények tervezői és szervezői azzal érvelnek, hogy a politika provokációjára válaszoltak. Ami engem illet, a közgyűlésen is elmondtam, hogy „nem helyeslem a Csurka Istvánra kirótt szilenciumot, én azt szeretném, hogy ő itthon írjon, s ne a Szabad Európából és Nemzetőrből üzengessen haza”. Nem tartozott felszó­lalásom témaköréhez, de aki ismer, tudhatja, hogy a Tiszatáj elleni admi­nisztratív intézkedést sem néztem szívesen. De ha már egyesek provoká­cióról beszélnek, akkor nézzenek önmagukba, s kérdezzék meg, hogy a pro­vokációt kik kezdték? Válaszolok helyettük: ők kezdték, akik azzal udva­roltak az emigránsoknak, hogy disszidens magyarok „a mi óriásivá duzzadt diplomáciai testületünk”, s még arra sem hajlandók, hogy legalább ama eszelősök tolakodását elhárítsák, kik „minden kommunistát, idegen ron­gyot” ki akarnak „perzselni” a magyar földről. Ők kezdték, akik provokálták a politikai vezetést éveken keresztül, akik a harcosan antiszocialista Nem­zetőrből, a szocialista országok fel forgatására létrehozott Szabad Európa Rádióból üzengettek haza, kiérdemelve a címet, amelyet Richard Allen talált ki, 1982 augusztusi nyilatkozatában az Amerikai Egyesült Államok „csendes szövetségeseinek” titulálva a kelet-európai országok ellenzékét. Én nem hiszek abban a szocializmusban, amelyet az amerikai tőkések érde­keinek és eszméinek jegyében akarnak „megreformálni”. Nem hittem 1956 decemberében sem, amikor egy - különben illegálisan, de itthon terjesztett - röpiratomban is szembefordultam azokkal az emigránsokkal, akik a Rá- kosi-cégnél leszolgált buzgalmas éveiket az Eisenhower and Comp. támo­gatóiként kívánják levezekelni. Véleményem e tekintetben azóta sem válto­zott. Én azt szeretném, hogy ez a szocializmus minden ízében magyar nem­zeti sajátosságokhoz idomuljon, s a magyar nép érdekeit testesítse meg. Márpedig csak a gyógyíthatatlan álmodozók hihetik vagy az elszánt dema­310

Next

/
Oldalképek
Tartalom