Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Földcsuszamlás az Írószövetségben (Kiss Gy. Csaba)
A másik Magyarország hangja Kovács Istvánról pedig azt terjesztették, hogy a lengyel Szolidaritás magyarországi összekötőjeként persona non grata Lengyelországban. Magam is tanúja voltam az esetnek, amikor 1982. májusában a magyar határőrség érvényes útlevéllel nem engedte Balassagyarmatnál külföldre utazni. Hiába kapott a ’80-as években a lengyel államtól hivatalos elismerést, Knopp András 1987-ben a korábbi „vádat” melegítette fel, és amikor a költő a művelődési minisztertől magyarázatot kért, annyi választ kapott Baczoni főosztályvezetőtől, hogy ügyében a korábbi vélemény érvényes.36 Az elnökség részletesen tárgyalta esetét, Cseres Tibor levélben kért magyarázatot Horváth István KB-titkártól. Végül Kovács István is lemondott titkári posztjáról. Hullámzó volt az elnökségi ülések hangulata, sok szóbeli információ és pletyka is elhangzott, politikusokkal, minisztérium tisztviselőkkel való találkozások igazi és álhírei. Az írószövetség képviselője együttműködési megállapodást még a szovjet féllel sem írhatott alá, Cseres Tibor ezért a szovjet írószövetséget magánlevélben volt kénytelen értesíteni. Belgrádban a jugoszláviai partnerrel is csak közös pro memóriát készítettek, azt írta alá a két fél. Az ún. kooptálási ügy és az irodalmi kollégium esete jól mutatja az írószövetség és a politikai hatalom közötti különös harc jellegzetességeit. Cseres Tibor és elnökségi tagtársai (főként Fekete Gyula alelnök) keresték a lehetőséget, hogy autonómiájukat megtartva mivel tudnák meggyőzni a „politikát” együttműködési szándékukról. Fölvetődött taktikai lépésként, hogy kooptálnának a választmányba három ismert párttag irodalmi személyiséget (név szerint Garai Gábort, Király Istvánt és Koczkás Sándort), hogy ennek a „színnek” is úgymond legyen képviselete. Ám ezt - mivel nem ők hárman következtek a közgyűlési szavazatok sorrendjében - csak az alapszabály alkalmi fölfüggesztésével lehetett volna megoldani. Ezt a lehetőséget Vajda György miniszterhelyettes vetette fel Cseres Tibornak, aki erről meggyőzte az elnökséget, az elnökség pedig a választmányt. Amikor azután hivatalos formában értesítették erről a kooptálási szándékról a minisztériumot, az volt a válasz: nem lehet, ez a megoldás alapszabály ellenes. Május 20-án azután elfogadta az elnökség, hogy vendég36 Ismeretem szerint máig nem tisztázódott, hogy ki vagy kik felelősök a Kovács István ellen 1982-ben elkövetett jogsértésért és a róla 1987-ben terjesztett rágalmakért. 24
