Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Földcsuszamlás az Írószövetségben (Kiss Gy. Csaba)
szabban fejti ki véleményét a szövetség helyzetéről. Ezt a bővebb írását közöljük dokumentumgyűjteményünkben. Ezután - január 31-én, a párt lapjában - Köpeczi Béla dörgedelmes hangnemben utasítja az írószövetséget, de az irodalmi kollégiumról itt nem tesz említést.26 Ezt a szöveget teljes terjedelmében közöljük, rajta kívül a Magyar írók Szövetsége elnökségének levelét az Elet és Irodalom szerkesztőségének27, továbbá az akkor szamizdatként megjelent Beszélő cikkét a közgyűlés utáni helyzetről28 és Szerdahelyi István említett másik írását.29 A minisztérium nem tekinti, írja Köpeczi, az írószövetséget az egész magyar írótársadalom képviseletének, és jelzi, nem lehet tudni, miként alakulnak a jövőben az irodalmi élet szervezeti keretei. Ez nyilvánvaló hadüzenetnek látszott. Kétféle forgatókönyvet lehetett elképzelni a hatalom részéről: az írószövetség tevékenységének fölfüggesztését, ami után az irányítást a tervezett irodalmi kollégium alá rendelik, illetőleg másik írószervezet létrehozását (az állami anyagi támogatás átirányításával). A fölfüggesztést nem akaiják vállalni, az irodalmi kollégium egyelőre inkább csak fenyegetésnek látszik. A második változatnak a kilépési hullám elapadásával csökkent a valószínűsége. A közgyűlés előtti helyzettel kapcsolatban Aczél-könyvében Révész Sándor is két változatot emlegetett, hogy az írószövetséget vagy föl kell függeszteni, vagy különüljenek el az ellenzéktől elhatárolódó erők (értsd: másik írószövetség).30 Föltételezése szerint az első változatot Kádár és Berecz, a másodikat Aczél támogatta. De az események során kiderült, a hatalom végül nem mert erőszakos megoldást választani. Nem volt egyértelmű, hogy Berecz közgyűlési felsülése után a párt részéről személy szerint ki irányítja az írószövetséggel kapcsolatos politikát. A mélyülő hazai válság és a nemzetközi körülmények nyilvánvalóan nem könnyítették meg a döntéshozatalt. A február 14-16. között Moszkvában megtartott nemzetközi ún. békefórumon például szovjet meghívásra részt vettek a Magyar írók Szövetségének vezetői is (Cseres Tibor és Fekete Gyula), amit a magyar elvtársak Kiss Gy. Csaba: Földcsuszamlás az írószövetségben 26 A művészeti szövetségek közgyűléseiről. = Népszabadság, 1987. január 31. 13.1. 27 Levél (a Magyar írók Szövetsége elnöksége) = Élet és Irodalom, 1987. 10. sz. 28 Közgyűlésen és közgyűlés után = Beszélő 19. szám, 1987. 1. 29 Az írószövetség közgyűléséről = Kritika, 1987. 4. sz. 3-5.1. 30 Révész Sándor: Aczél és korunk. Budapest, 1997. 360.1. 21
