Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja néhány nevet említsek a közelmúltból - Fekete Gyula, Csurka István, Varga Domokos, Csoóri Sándor vagy Mészöly Miklós, s annak idején, 1940-ben Móricz Zsigmond, amikor „megrettenve és belesápadva” látta, hogy „el vagyunk késve”. Akkor adta ki a Kelet Népé ben a jelszót: „Ne politizálj, hanem építkezz!” A helyzet azóta semmit sem javult. Megrettenve és belesápadva nézem a statisztikákból kirajzolódó országos pusztulás képét. Talán még nem késtünk el. Hinnünk kell benne. Nyílt, egyenes beszédre van szükségünk. Demokráciára, nem vádiratokra. Nem arra, hogy a bűnöket fölemlegessük, és mások nyakába varrjuk, hanem cselekvésre. Arra, hogy amit az elmúlt évtizedek a lelkekben leromboltak, újjáépítsük. Hagyd a bűnbakkeresést - építkezz! Ennek szellemében dolgozzunk. (Hosszan tartó taps.) Bodnár György (elnök): Albert Gábor kemény és megrendítő szavai után azt hiszem, még van idő arra, hogy Kiss Gy. Csaba hozzászólását meghallgassuk, és azzal mai ülésünket be tudjuk fejezni. Kiss Gy. Csaba: Nagyon nehéz Albert Gábor után szólni. Fölszólalásomban egy kissé nevetséges és bizonnyal szánalomra méltó jelenségről szólanék röviden: a magyar irodalom méltóságáról. Miért éppen a méltóságáról? Amikor az utóbbi évtizedekben nálunk is lezajlott az a folyamat, amelyet jobb híján az irodalom szekularizálódásának nevezhetünk. Hiába vitatkozunk újra és újra az irodalom közéleti szerepéről, az irodalom társadalmi jelentőségéről, a tények - úgy tetszik - egyértelműek: végignézhetjük a tömegtájékoztatás havi programjait, az iskolák tantermeit, megvizsgálhatjuk valamilyen szociológiai fölméréssel kortársaink gondolkodását, könnyen megállapíthatjuk, csökken az irodalom presztízse. Nem szeretném azonban azt a kérdésföltevést előhozni, hogy vállaljon- e közéleti szerepet, és milyent a magyar irodalom. Hiszen ebben a formában - az én meggyőződésem szerint - ez a kérdés nem időszerű. Nem igaz, hogy közéleti és nem-közéleti irodalom áll egymással szemben. Egyáltalán a kétpólusú szembeállítások, a vagy-vagy logikával készített osztályozások, az irodalmi fővonal elméletek a gazdag és sokszínű valóságon, az irodalom sokféleségén tesznek erőszakot. 162
