Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Földcsuszamlás az Írószövetségben (Kiss Gy. Csaba)
részt.” Berecz visszaemlékezése szerint maga Kádár János döntött arról, hogy a Politikai Bizottságot ő képviselje. Állítólag ezt mondta neki a pártvezető: „Akadályozza meg, hogy az írószövetség legális ellenzéki központtá alakuljon!”13 Korántsem volt mindegy, hogy a kényes feladat mit hoz annak, aki elvállalta. Veszíteni és nyerni is lehetett vele. Grósz Károly bizonyára nem véletlenül vonta ki magát belőle. A magyar politikai életben ekkor már az utódlási harc kezdeti szakaszában jártunk, egyáltalán nem volt mindegy, mi lesz a hatalom szempontjából az eredmény. Az említett javaslatban szerepelt a választás direkt befolyásolásának szándéka is: „A Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály tájékoztassa a párttag írókat, milyen személyi javaslatokat támogassanak.” Az írószövetség 1986 őszén 613 főből állt, ebből 160 volt tagja a pártnak. Az ún. pártaktíva sajátos intézménynek számított, a párttagok összehívását, tájékoztatását - és manipulálását - természetes eszköznek gondolták. Az aktíva ülését ezúttal a november 29-re kitűzött közgyűlés előtt egy nappal tartották meg. Erre az alkalomra közülük hárman (Alföldy Jenő, Asperján György, Gyurkó László) készítettek egy fogalmazványt, melyben bírálták a választmánynak és az elnökségnek azokat a tagjait, akik politikai nézeteiket úgymond a szocialista Magyarországgal szemben álló fórumokon hozzák nyilvánosságra, s javasolták, hogy a magyar írók közösen keressék a feszültségek feloldását. Jellemző volt a hangulatra, hogy az aktíva végül nem fogadta el a szöveget közös nyilatkozatnak. Természetesen a sokszínű íróellenzék képviselői is sűrűn találkoztak egymással a közgyűlés előtti napokban. Saját emlékeimből két ilyen összejövetelt tudok fölidézni. Czine Mihállyal, Csoóri Sándorral, Fekete Gyulával és Nagy Gáspárral a Kárpátia sörözőben latolgattuk az esélyeket, lehetőségeket néhány nappal a közgyűlés előtt, november 28-án pedig Konrád György lakásán voltunk Ryszard Kapuscinski lengyel íróval, Csoóri Sándor, Csurka István, Haraszti Miklós és Mészöly Miklós társaságában. Akkor már az a hír is elterjedt a városban, hogy egy számukra kedvezőtlen fordulat esetén a hatalom képviselői arra is készek, hogy föloszlassák a tanácskozást. A lengyel író a nemzetközi körülményeket figyelembe véve határozottan állította, szerinte ezt most nem teheti meg a hatalom. Kiss Gy. Csaba: Földcsuszamlás az írószövetségben 13 Berecz János: Vállalom II. Bp. 2003. 454.1. 15
