Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja vég nemcsak ott közelít, hanem a szellemiben is. Kísérletre tehát ennek terrénumán is szükség van, a kísérlet szükségessége pedig toleranciát követel, s olyan intézményrendszert, amely képes ennek támogatására, eredményeinek kamatoztatására. Esterházy Ágnes című regényének hőse, a lektori jelentésíró az Új konyhára gondol akkor, amikor kevésbé filoszhajlamú egyén köznapibbra gondolna. Az Új konyha kétségkívül hozott friss ízeket az elavult francia hagyományoktól elfáradt európai konyhaművészetbe - tanakodik -, sajnos a revolúció perclovagjait nem igazán érdekelte, mihez képest legyen új a konyha; ennek ellenére arra a következtetésre jut, hogy „azért ezek után már nem lehet a régi módon főzni” - azt hiszem valóban arról van szó, noha kevésbé képletesen. Kazinczy, Kölcsey, Bajza, Gyulai aligha csupán kritikai tehetségük és felkészültségük okán gyakoroltak nagy hatást, enélkül persze nem gyakorolhattak volna, de kétlem, hogy Gyulai, mint kritikus, tehetségesebb, műveltebb volt Péterfynél, aki jóval kisebb hatásfokkal művelte mesterségét. A régiek azért hatottak, mert kritikusi tevékenységük mozgalmak, irányzatok szolgálatában állt. A kritika akkor lehet igazán hasznos, ha az irodalmi világon belül létező irányzatok közül a mellé, azok mellé áll, amelyek az új ígéretét, egyszerűbben új igényt testesítenek meg összhangban a pozitív társadalmi mozgással. Akkor virágozhat fel, ha új és régi ellentmondásában állást foglal, így befolyásolhatja nemcsak a közízlést, hanem az irodalmi fejlődést is, ehhez persze olyan írói egyéniségek és művek kellenek, amelyekre példaként hivatkozhat. Agárdi felsorolta ezeket. A kritika a korszerű védelmében és érdekében lándzsát törve lehet hatékony: múltból vett példával, a kritikus, aki József Attilára esküdött, nem hirdette Erdélyi Józsefet, jóllehet, irodalomtörténeti tény, hogy pályája egy szakaszán Erdélyi nagy hatással volt rá. A lényeget tekintve így van ma is, de a lényeg nem körvonalazódik határozott és eltéveszthetetlen kontúrokkal. Irányzatok csak csírájukban léteznek, holott mint az új minden mechanizmusának, erőteljesen kellene ki- bontakozniok, ezt kívánná az egészséges irodalmi élet. Ennek azonban nemcsak a körülményei állnak ellent, hanem a mai szellemi életünket talán legpontosabban jellemző paradoxon is: kibontakozásuknak éppen a szellemi egészség követelménye az akadálya. Ugyanis a népies féltehetségnek az urbánus féltehetség a rokona, s nem az irányzat, melyhez a szíve húzná, kiválóságai. Tehát mielőtt irányzatokra, a meglévő csoportosulásokon belüli szelekcióra lenne szükség, az igazán új ugyanis nem fogadhatja el a hajdani, a fejlődés eltorzultságából következett, s megmaradt kereteket. 150
