Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja nemzet kérdéseit és a szocializmus kérdéseit, hogy ezeket csak együtt, egymással szoros összefüggésben lehet említeni. Ez valóban egy olyan platform, amelynek jegyében tovább mehetünk. De ha aggódunk a nemzeti értékekért, ha szóvá tesszük az amerika- nizálódást, ha féltjük klasszikusainkat és nemzeti identitásunkat, akkor ne feledkezzünk el arról, hogy eközben némelyek fedezik azt a kulturális el- nemzetietlenedésnél, azt a kulturális amerikanizálódásnál is veszélyesebb amerikanizálódást, amelynek kezdeményezése és olykor hallgatólagos tudomásulvétele itt politikai ügyekben folyik. Az legalább annyira veszélyezteti nemzeti értékeinket, ami itt ízetlenül és felelőtlenül politikai akciókban történik. Furcsa módon ezt a kettőt nem tudjuk összekapcsolni. Ha el tudjuk jobban határolni magunkat egy politikai amerikanizálódás szolgálatától, több esélyünk lesz arra, hogy a nemzeti értékek védelmében közösen lépjünk fel. Nagy a felelőssége és a tétje ennek a közgyűlésnek, mert megvan a lehetősége annak, hogy egy jó légkörrel, egy működőképes, okos választmánnyal, a közgyűlés felhatalmazásával az új választmány meggyorsítsa azoknak a régóta megérett korszerűsítéseknek a folyamatát, amelyekről mindannyian tudunk: hogy kezdeményezzen új dolgokat, hogy kontrollja legyen a kormányzatnak is, hogy bíráljon felelősen. Megvan a lehetősége annak, hogy a nehéz helyzetben lévő szocialista reformpolitikát segítse és támogassa, de megvan az esélye és a lehetősege annak is, hogy akarva-aka- ratlanul, kinek-kinek bizonyára szándéka ellenére, az ellenkezőjét tegyük ennek, mégpedig egy olyan sérelmi hangulatkeltés jegyében, amelyet Mészöly Miklós teljes joggal utasított el felszólalásában. Ne tegyünk különbséget egymás között a tekintetben, hogy vannak a baj feltárásában illetékesek és vannak illetékesek a dolgok vitelében, akik, úgymond, elkenik a problémákat. Nincs az írótársadalom és a nem írótársadalom között ilyen típusú munkamegosztás. Ez a társadalom, ez a politika önkorrekcióra képes és kell, hogy erre képes legyen -, az írószövetség pedig a maga sajátos eszközeivel segíteni tudja ezt, segíteni tud a mai nagyon ellentmondásos politikai helyzetből való kilépésben. Segíthet az emberek közérzetének nem olcsó szórakozással, hanem az értékek átadásával való alakításában is. De árthat is, és gondokat okozhat a „hátországban”. Szóba került a gazdasági reform és a kultúra viszonya. Nagyon fontos, hogy azokat a korrekciókat, amelyekre szükség van, és amelyek jelenleg értékellenesen működnek a pénzügyi intézményrendszeri struktúrában, kor144
