Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A közgyűlés jegyzőkönyve dennel tulajdonképpen nem értek egyet de a helyzetet megmentendő, azt javaslom, hogy amennyiben Köpeczi elvtárs azt mondja, hogy ezt az alapszabály-tervezetet már el lehet fogadni, akkor olyan munka nem indulhat meg, amely félretolja ezt a megállapítást. Tudniillik ebben az esetben nincs tovább vita. Most ezt itt a punctum saliens. Ezért azt javasolom, ha Köpeczi elvtárs azt mondja - a kormányzat, a párt nevében -, hogy a tervezet elfogadható, aminek alapján lehet dolgozni, akkor abban az esetben ezt a vitát, amely tovább erősítené majd az alapszabályt, ténylegesen egy más alkalommal folytassuk le. Amennyiben nem így van, abban az esetben természetesen nem fogadjuk el az alapszabály-tervezetet, de akkor többhetes összejövetelre készüljünk fel. Fodor András (elnök): Kérem most Fekete Gyulát a mikrofonhoz. Fekete Gyula: Akkor most már lezárásul maradjunk ennyiben. Amit Tábor Ádám itt felhozott a túlbiztosításokról, ahhoz csak annyit: a társaságok elég nehezen alakultak meg, mert sokféle aggály és gyanakvás is kísérte próbálkozásukat. Én végig tanúja voltam ennek, és tudom azt, hogy már amikor az elnökség is elfogadta, a választmány is elfogadta a társaságok megalakulását, még mindig voltak vitáink a minisztériummal és az úgynevezett vegyes bizottságokkal. Nem sorolom, mi minden volt aggály. Tudjuk, ez húsz évre visszamenő aggály, hogy írók ne csoportosuljanak, mert ilyen meg olyan politikai polarizáció lesz belőle. Végül is ezek a tételek - amelyeket itt Tábor Adám felsorolt - így kerültek be az alapszabályba. Az egyezségünk - még csak kompromisszumnak sem nevezném, mert ezek nem olyan borzasztó dolgok -, hogy a titkárságnak tudnia kell ezekről a nem szövetségi tagokról, akik az írószövetség helyiségeiben valamelyik baráti körnek állandó meghívottjai. Vagy az, hogy a társaság valamelyik szakosztállyal egyetértésben hirdethet programot a „zöldben”. Egyébként a hajókirándulást is, azt hiszem, mindenféle szakosztály egyetértése nélkül szervezte, éppen az Örley Kör, amelynek tagja Tábor Adám, vagy az Elérhetetlen föld egész sorozatot az Egyetemi Színpadon. De ami az írószövetségben történik, ahhoz a szakosztály egyetértése kell. Ennek ellenére fel lehet vetni, hogy vajon a minisztérium kívánja-e még ezeket a biztosítékokat, de én nem látom ezt elvi kérdésnek. Amit Tóth 135
