Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

A közgyűlés jegyzőkönyve

gyár nyelvtudományért, mint nagyon sok kitűnő akadémikus. Valahol meg kellene találni ennek a lehetőségét. A második: a honoráriumkérdés számomra egyáltalán nem megnyug­tató. Igaz, amit Köpeczi Béla elvtárs és Funk Miklós elmondott, csak nem hangzott el, hogy a honoráriumemelés egy tíz éves késés behozatalát je­lenti. Az adatok, amiket mondok, nem Végh Antaltól származnak, hanem a Népszabadságban jelentek meg, és a Sporthivatal illetékese mondotta el. A nemzeti bajnokságokon Magyarországon 720 labdarúgó vesz részt. Körül­belül ugyanannyi, mint ahány írószövetségi tag van. A labdarúgók átlag- jövedelme 20 ezer Ft. Az élvonal átlagjövedelme 80 ezer, mondja az illeté­kes és hozzáteszi, hogy ebben nincsenek benne azok a fekete juttatások, amiket nem tudnak nyilvántartani. Azt hiszem, bármennyire is igaz, hogy a magyar irodalom nincsen a legjobb formában, talán mégis jobb, mint a magyar futball. Elkeserítő számomra az a kimutatás, amelyből kiderül, hogy 118 tagot vettünk fel az írószövetségbe, a magyar írószövetségnek átlagos életkora 54 év, s az írók 8 százaléka van csak 40 év alatt. Kérem a közgyűlést, ha egyet­ért ezzel, hogy kötelezze a választmányt, teremtsen valamilyen módot a fia­taloknak fokozottabb mértékű felvételére, mert a gyerekeink nem lesznek velünk egy szobában. Az őseinkre vonatkozóan is van egy konkrét javaslatom. Nem tudom megérteni, hogy ha van magyar nemzeti pantheon, akkor Illyés Gyula, Déry Tibor, Nagy László - és hadd ne soroljam tovább - miért nem ott nyugsza­nak? Miért nem kerülhettek ők a nemzeti pantheonba? Gondoljunk erre! Szeretnék egy gondolatot hozzáfűzni a mai vitához, ha ugyan vita volt. Úgy érzem, hogy nem annyira vita, mint feszültség van; ez kétségtelen, hi­szenjelen van a politikai vezetés. Ezzel kapcsolatban csak azt jegyzem meg, hogy a feszültség az országban is tapasztalható. Nem hiszem, hogy ebből a feszültségből ki lehet másképpen jutni, mint nyílt beszéddel, őszinte gon­dolkodással. Ne mondjuk azt, amit egyik írótársunk mondott, hogy mind­nyájan, akik itt ülünk, marxisták vagyunk. Én úgy gondolom, hogy nem vagyunk mindnyájan azok. De ne mondjuk azt sem, hogy a Tiszatáj azért kapta meg a magáét, mert 16 millió magyar állampolgárt képviselt. Azt hi­szem, nem azért. Ezt csak azért hoztam példaként, mert gondolkodásunknak is őszin­tének kell lennie, ha egymással nyíltan akarunk beszélni. A nyílt beszéd ter­mészetesen feltételezi mindkét fél részéről a türelmességet a másik fél néze­A közgyűlés jegyzőkönyve 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom