Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
mert hívja a határőröket. Én meg erősködtem, addig egy tapodtat sem megyek, míg a négy átalvetőt ide nem adják. Látván, hogy nem lehet megijeszteni, elkergetni, ímmel-ámmal kitették az átalvetőket a tornácra, és az ajtót bezárták. Felsóhajtottam a sötétben, s azon gondolkoztam most mitévő legyek, négy átalvetőt hogyan cipeljek egymagám. Tizennégy évesen is munkában edzett, jól megtermett, fogdmeg legényke voltam. Két kézzel a négy átalvető összekötőjét megfogtam, és a tornácról a kertbe húztam. Kettőt a vállamra vettem, és száz méterre előre vittem. Letettem, visszamentem a másik kettőért. Aztán pihentem egy sort, és kezdtem elölről. Tudom is én, hányszor végeztem el ezt a műveletet, amíg a tetőre felértem, nem számoltam. Lihegtem, a víz csörgött rólam. Kezdett pirkadni. Gyuri bácsi sehol. Amint később kiderült, Gyuri bácsi aggódva a késésem miatt arra gondolt, hogy elkerültük egymást, és hazament. Mivel nem talált otthon, visszatért, és mire én hozzájuk értem, ő nem volt otthon. A felesége és édesanyám aggódtak, nem megy-e át a határon engem keresni. Én mentem utána. Szerencsére nem kellett sokat gyalogolnom, a hajnali világosságban már nem kerültük el egymást. Másnap délben, miután jól megetettek, és útravalóval elláttak, Gyuri bácsi beszállított minket az őrsre. A mezöbándi határőrsön egy napot tartózkodtunk. Innen elszállítottak Kolozsvárra, két hétig a kémelhárítás megfigyelése alatt álltunk. Szamosfalván laktunk édesapám öccsénél, Elek bátyámnál. Május elsején a család egymásra talált. Marosszentiványon tartózkodtunk két hónapig édesapám legkisebb öccsénél, Pista bátyámnál.[...] Aztán átvonult felettünk a front. 1945 januárjában édesapám hazament Marosvásárhelyre, onnan két jó lóval és stráfszekérrel jött vissza, amire felpakoltunk. Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utcában béreltünk lakást, és a család véglegesen ide telepedett. 1946januárjában megszületett második húgom, Erzsébet, sorban a nyolcadik gyerek, az élők közül a hatodik. Hála istennek, mind a mai napig élünk. ” {Ez utóbbi mondatot javítanom kell: Árpád és Erzsébet ma már nincsenek az élők sorában.) ......................... ...................................I. rész: A zsarnokság, az zsarnokság... 91
