Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

Lăncrănjan könyve Ceauşescu 1978. évi amerikai látogatása után, az annak nyomán elszabadult magyarellenes kampány része volt. Célja bizonyítani, hogy a New Yorkban ellene szervezett tüntetéssorozat az emigrációban élő magyarság műve.

Károly tiltakozott a kultuszminiszternél, Mihai Daleánál: „A többség részéről jövő nacionalizmus a legvisszataszítóbb, akár pogromhoz is vezethet. Ez az egyoldalú beállítás semmiképpen sem szolgálhatja a románok és magyarok közötti egyetértést. ”

Ceauşescunak, a párt 1977. decemberi Országos Konferenciáján mondott beszéde bizonyos részei a magyar kisebbség felvetéseire adott válaszoknak is felfoghatók, írja a Korunk 2007. decemberi számában Földes György „A román nemzetiségpolitikai hátraarc és az állandósuló konfliktus ” című értékelésében. Majd így folytatja: „Zárszavában Ceauşescu felszólította a népet, hogy nemzetiségi különbség nélkül tömörüljön a párt körül, mert így valósítható meg a teljes egyenjogúság az egész társadalmi és politikai életben, beleértve az anyanyelv használatát is. [...]”

Ceauşescu beszéde azelőtt hangzott el, mielőtt Király Károly levelei nyilvánosságra kerültek volna. Három héttel a Ceauşescu-beszâd után jelent meg Illyés Gyula említett cikke. Új helyzet jött létre a magyar-román viszonyban. Ez után, lényeges megjegyezni, hogy Ceauşescu leszögezte: „Minden feltételt megteremtünk ahhoz, hogy mindenki azt a nyelvet használhassa, amelyet a legjobban ért, és részt vehessen a társadalom vezetésében. ”

Hát ezt a kijelentést sem ismételte meg sokszor se ő, se más! De nem is kellett komolyan venni. 1978 júliusában, a ’48-as forradalom alkalmával tartott beszédében már így nyilatkozott: „A nemzetiségek ügyét Bukarestben kell megoldani, senki nem avatkozhat be Románia belügyeibe. ”

A Magyar és Német Nemzetiségi Dolgozók Tanácsai együttes ülésén, 1978. március 13-14., Ceauşescu először vetette fel a hazaárulók és az őket befolyásoló külföldi körök ügyét: „Egyesek közülük meghallgatják bizonyos külföldi körök mindenféle rágalmazását és ígérgetéseit. Mert sajnos vannak még gyenge jellemű vagy erkölcsileg lezüllött elemek, aki egy-két arany vagy ezüst tallérért, egy tál lencséért vagy egy tál gulyásért, idegen körök szolgálatába szegődnek. Mindig voltak ilyen emberek - minden nemzetiség sorában-, és sajnos lesznek a jövőben is.” (Kiemelések K. I.)

A párizsi Irodalmi Újság 1978. 1-2. száma közöl egy helyzetjelentést, „A helyzet egyre romlik. Király Károly romániai kommunista vezető tiltakozása a magyarüldözés ellen ,, Tiltakozásai nyomán - úgy hírlik - Ilié VerEmlék-repeszek_________________________________________________