Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

I. rész: A zsarnokság, az zsarnokság...

„... a templomot, a temetőt ezután ki gondozza?, a templomot, ahol a keresztvíz alá tartottak, megbérmáltak, megeskettek, ahol útja volt a fohásznak, a hit-remény-szeretet hármasságának, ezután hol higgyünk benned?, hol reméljünk?, hol szeressünk?, hol bocsássunk meg azoknak, akik ellenünk vétettek?, ki gondozza a temetőt?, ahol röggé vált apám, röggé vált anyám... ”

(Jöjjön egy kis zárójeles megjegyzés Tamási Áron Énekes madár című darabjának bemutatójáról (1978. november). Ferenczy István két tisztelet- jegyet küldött neki. Mi ketten mentünk el, Károly és jómagam. Az első sorokban ültünk. Előadás közben István megállt, bátyámra nézett, és a színpadról hangosan odaköszönt: „ Tiszteletem, Király úr. ” Azokban az időkben ez nem volt kis cselekedet!)

Mint említettem, nem elhanyagolható az akkori magyar színészgárda erkölcsi és nemzettudatos hozzáállása, kiállása a magyarságért. Ebből a színészgárdából olyan neveket lehet felsorolni, a teljesség igénye nélkül, mint a Ferenczy fivérek, István és Csongor; Czikéli László és felesége, Kakuts Ágnes, Illyés Kinga, Boér Ferenc, Hunyadi András rendező (!), valamint a színház művészeti titkára, aki a darabválasztásaival, Sütő Andráséi elsősorban, mindnyájan a magyarságtudat vitathatatlan életben tartói voltak. Talán nálam avatottabb személyeknek, színházi embereknek lenne a feladata feltárni, megmenteni a végérvényes feledéstől ezt, a színház magyar tagozatának hősies, emberi helytállásokban gazdag időszakát.

(2014 márciusában, a Hitel folyóirat estjén összefutottam Lezsák Sándorral, az Országgyűlés alelnökével. Felidéztük 1978-as, Marosvásárhely főterén megejtett randevúnkat. O Tamási Áron Énekes madár című darabjának bemutatójára érkezett. Nem mellékesen üzenetet vitt Király Károlytól Illyés Gyulának, aki bizonyságot akart: a szóbeszéd nem igaz, nem tartóztatták le, jól van! Találkozónkat Gálfalvi György és neje, Zsigmond Irma kons- pirálta össze. Lezsák Sándor elmondása szerint Károly és ő a színházban találkoztak - megegyezés szerint. Itt adta át Károly neki a kivitelre szánt dokumentumot. Miközben egymás mellett elsétáltak, Károly észrevétlenül a kezébe csúsztatta a papírt, ö meg hirtelen a zsebébe rejtette. A határnál nagyon átkutatták, a zokniba rejtett üzenetet nem találták meg. Hát, jó lenne még ehhez hasonló, véletlenszerű emlék-összekuporgatások megejtése, ha az idő s a véletlen nem korlátozná lehetőségeink határait!)

37